Milan – Inter 0-3 / Az év égése

Sajnos a lehető legrosszabb forgatókönyv teljesült a derbyn, egy szavunk sem lehet, mert egyértelműen kiderült melyik a jobb csapat. most. Fáj persze, mert a bajnoki álmoknak ezzel – a mindössze 4 pontos hátrány ellenére – gyakorlatilag vége, de a szezon előtt kitűzött cél még mindig reális, és bőven elérhető, sőt elérendő. Csalódott összegzés a tovább után.

Igazából alapból akartam egy komolyabb elemzést írni a meccsről, mint ősszel, de egy ennyire csúnya vereség után nem vitt rá a lélek, és talán olvasóként is kevésbé lenne szórakoztató azt kibogozni, hogyan múlta felül Conte minden tekintetben Piolit.

Néhány dolgot kiemelnék azért, hogy szerintem mik voltak a legfőbb gondok: egyrészt ez a formáció nem működik egy ilyen ellenféllel szemben, mert a mi két szűrő középpályásunk (double pivot) vs az ő 3 belső középpályásuk és két wingbackjük miatt nagy emberfölényben voltak, ami azt jelentette, hogy akkor lehetnek jó esélyeink, ha a letámadás unk makulátlanul működik. Nem működött, Conte tökéletesen felkészítette a csapatát a presszingünkre, így pedig miután kipasszolták az elöl játszó négyesünket, kihúzták a szélső védőinket a helyükről, maradtak az 1-1-es szituációk a csatáraiknak, és itt főleg a Lukaku-Romagnoli párharcra mentek rá tudatosan, nem is véletlenül.

Sajnos a Capitanoról tényleg el kell kezdeni egy párbeszédet, mert az egy dolog, hogy Lukaku egy az egyben agyonveri, ez akár még el is fogadható, és nagyrészt az általános taktikánk hibája is, hogy létre tudtak jönni ilyen helyzetek, ahol egyedül kéne megfognia, futóversenyt nyernie vele szemben. De nem csak ma, hanem az utóbbi pár hónapban többször is ingadozott  a teljesítménye, főként ahhoz képest, amit megszokhattunk tőle az elmúlt években. Az oka ennek az, hogy Pioli alatt sokkal magasabbra tolt védelemmel játszunk, a bal oldalon ráadásul az a Theo Hernández van, aki egyrészt elsősorban azzal van megbízva, hogy a támadásokat segítse, másrészt nem is jó ösztönös védő, így az ő helyét is fedezni kell. Ezek miatt pedig Romagnoli legnagyobb gyengesége jön ki, a sebessége. Nehéz a helyzet tehát, könnyen lehet, hogy Pioli ki fogja próbálni a Kjaer-Tomori duót, aztán meglátjuk, állandósulhat-e az a páros, a csapatkapitányt padra tenni azért merész húzás lenne.

A Gazzetta így látta

Persze Romagnoli mellett másokat is ki lehetne negatívan emelni, gyakorlatilag az egész csapatot. Kebab csúnyán eltűnt egy rangadón ismét, Theo sem azt hozza általában ezeken a meccseken, amit amúgy tud, a jobb oldalunk teljesen halott volt, Rebic ész nélkül támadott le és többet szabálytalankodott, mint ahány jó labdaérintése volt, sorolhatnám a többieket. Bennacer persze nagyon hiányzott, de itt vele sem lett volna szebb ez a meccs szerintem, akkora volt a különbség egy kb 15 perces periódustól eltekintve, ahol bőven lett volna keresnivalónk, de Handanovic sajnos az összes vetődését a szezonban erre a meccsre tartogatta, azt a Tonali lövést például 10-ből 9 alkalommal földbe gyökerezett lábakkal nézi végig, de ez van, most 3 komoly bravúrt is bemutatott egymás után. 

Persze egyébként azt hiszem ez a vereség belefér, pláne ha a szezon előtti célokat nézzük, senki nem várta volna, hogy februárban gyakorlatilag bajnoki döntőt nyomunk a sokkal jobb kerettel és edzővel rendelkező Interrel. A nagyobb gond a Spezia elleni múlt heti meccs, valamint hogy Piolinak talán nincs igazán B terve, márpedig kicsit kiismertek minket az ellenfelek. A következő hetekben meglátjuk, a BL helyet elbukni innen nagyon gáz lenne, de sajnos benne van a pakliban. A Roma ellen sok minden kiderül, ők a rangadókon elég gyengék az egész szezonban, szóval kikapni semmiképp sem szabadna tőlük, azzal nagyon szorulna a hurok. Addig is még egy EL visszavágó csütörtökön, ezt a derbyt pedig felejtsük el mielőbb!