Hatalmas szerencsém van több szempontból is. Első rögtön azért, mert nem láttam a tegnapi gyalázatot, helyette inkább az éves árpamaláta termést arattuk a cimborákkal. Azért is, mert így nem kell izgulni amiatt, hogy milyen lesz az összeförmedvény, mert aki látta a meccset annak pont eléggé fáj miatta a feje akár fogyasztott alatta akár nem, aki meg nem látta az nem veszített semmit és így bepótolnia sem kell. Mindemellett már lassan a bejgli is kisült mindenütt, vagy még az utolsó utáni elfeledett ajándéktárgy megvásárlása zajlik, mindezt úgy, hogy úgyis utáljuk a vásárlást, úgyhogy pont senkit sem érdekel, milyen maszlagot fogok, összehordani egy jó 200 méteres sor közepén állva viszont elfoglalhatja magát a kedves illető a poszt olvasásával, miközben a mögötte lévő nyugdíjas pont a seggébe tolja fel a kosarat. Alias, Boldog Karácsonyt és Hanukát mindenkinek!

Szóval az összefoglalót láttam és bele olvastam a tegnap esti megnyilvánulásokba, ebből az utóbbi volt a szórakoztatóbb. Ez alapján elmondható, hogy egy szabadrúgás után egy Rafa gólpasszal beváltott Tomori csodálatos fejével megszerezte a vezetést, úgyhogy mindenki reménykedhetett a Monza féle sima „varázslatban”. De ugye a meccsterv, hogy nagycsapathoz méltón egyértelmű, hogy rá kell ülni a felettébb biztonságos egy gólos vezetésre, majd egy ártatlannak tűnő szögletnél bealudva figyelni az eseményeket. Hozzátenném, ha jól láttam Loftusnak még mindig nem megy ez a szögletnél védekezünk dolog.

Itt a második félidőnél annyi segítséget kérnék valakitől, aki látta is és nem csak pofázik a meccsről, hogy a Kjaer/Simic cserét mi indokolja vagy esetleg csak azért történt e, mert a mester tudta, hogy neki ugyan sok az 5 csere lehetőség, úgyhogy eldob egyet a félidőben? Egyébként nem tudom, hogy ekkora baj volt a dán játékával, de így legalább az újabb sérülésnél már nem tudtunk posztra cserélni, amit Pisti egyébként se szeret alkalmazni, úgyhogy végül is jó volt ez így gondolom.

Mike is megmutatta, hogy nem mindig tud ám akkorákat védeni, mint Tata fénykorában szemmel, úgyhogy megadta az alaphangot Pisti leszerelésére, amit viszont vicces nevű csatárunk nem hagyott teljesen megvalósulni. Sorozatban lövi a gólokat, úgyhogy lassan meg is kapja a jól megérdemelt 25 perc játékidőt, de gondolom a primaverába lassan beküzdi magát, mert a nagycsapatba nem fogja berakni Pistabá az biztos.

További érdekesség még, hogy ha jól vettem ki a kummantásokból, a mindig megfontolt Krasnaja kolléga is már erőltetné ezeket az új impulzusokat a csapat háza tájára, megelégelve, hogy lassan legyorsul minket a Bologna.

Így a végére további rövidhírek:
Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az eddig kinek meglepő kinek nem, de rohadt jól teljesítő Tomorianitánus is elkövette soron következetes sérülését.

Télen érkezni fog hozzánk csatár, a szomorú hír, hogy csak Origit küldik vissza hozzánk.

És Pistabá az edzőnk még a mai napon is.

Gyászhírekből, most ennyi jutott eszembe. Fontos, hogy a bejgli tésztáját nem szabad hagyni kiszáradni, különben fájni fog, ha rossz helyre kerül, mint tegnap este is a hátsó fertájba. Emellett a tölteléket is jó maszlagosra kell hagyni, az a jó, ha ragad a cukortól. Legközelebb pedig reménykedhetünk, hogy Berardi és pajtásai lezárják a Pioli történetet, keretbe foglalva egy faszányos 5-0-val.

Kellemes gyomor görcsökben és savlekötőben gazdag ünnepeket mindenkinek még egyszer!