Volt egyszer egy csapatépítő # Diavoli a Bánk

Heten, mint az Ördögök

„Bevallom, enyhe izgalommal indultam útnak a messzi Bánk településre, hiszen a Diavoli szerkesztői által szervezett edzőtáborhoz én idegenlégiósként csatlakoztam, és féltem, hogy a szakavatott, írástudó Milan-szurkoló társak mellett csak kibic lehetek. Aztán az első rövid 🥃 után már éreztem, hogy a beilleszkedéssel nem lesz gond 😀.

A kiadós parasztreggeli (ebéd) közben szépen ráhangolódtunk a nap két legfontosabb programjára, a pörköltkészítésre és az edzőkérdésre. 

Nem pazarolva a karaktereket (szóval röviden), a pörkölt Michelin-csillagos lett, Pista meg out. Persze abban már nem volt konszenzus, hogy Kontár vs más (ki?) legyen a kövi edző. Asszem ehhez egy milanói kiruccanásra lenne szükség, hátha a San Siro szentélye segítene rávilágítani a helyes megoldásra 😊.

A sok kiváló eszmecsere közben még szerettünk volna látni egy merda alázást a kicsi Milantól (Monza), de csak annyit sikerült összehozni, hogy Bandi kollégával megfejtettük miért is kaptak ötöt a Sintértől 😀.

Én a magam részéről kiválóan éreztem magam 😀  és csak ajánlani tudom a többi kummantársnak is a részvételt, már ha lesz még ilyen összejövetel (én remélem 😊).”

 Szergi

„Zéró elvárással indultam neki a kiruccanásnak, és örülök, hogy ennyire pozitív élményben lehetett részem összességében. Nagyon jó arc embereket ismertem meg, és jó volt viszontlátni a Score-os brigadot. Jól sikerült helyszínt választani, finomak voltak a kaják, karcos a pálinka, hideg a sör!

A szervezésen még majd csiszolunk, mert szerintem biztos, hogy nem ez volt az utolsó közös hétvége!

Azt gondolom, hogy ez a teljesítmény örömre adhat okot, tudunk rá építkezni. Köszönet a szurkolóknak, folytatjuk a kemény munkát, innentől a következő mérkőzésre koncentrálunk.

bb

„Másnaposan előző esti koncert és iszogatás után fáradtan indultam neki a szombati napnak a csodás kecskés városból Bánk felé, reggel 8-9 táján még nem nagy lelkesedéssel. Útközben a nagyvárosból már két kollégával többen folytattuk az utat, hangosan szólt végig a klasszik régi Tankcsapda, nehogy elaludjak az elvtársak, pedig hátul szintén hangosan itták a jóféle mexikói párlatot szigorúan mindig jól megalapozott indokot találva a tevékenységre. 

Megérkezés után paraszt ebéd K kolléga jóvoltából, majd kukták segítségével össze lett dobva egy mások által is faszának talált perkelt. Receptekért kövessétek a blogot 😉 A hideg ellen védekezve, mert hát mekkora ötlet télen bográcsozni, nyáron bárki tud a felszólalás, ki töménnyel próbálkozott, ki hideget hideg sörrel orvosolta, de nagyon jól eltelt a délután a tűz mellett és a cucc se égett oda, hiszen hálisten mindenki kivette a részét a kavarásból. Ha pedig bozót tűzre lenne szükség valamelyik háznál, nyugodtan szóljatok k és bb mestereknek nagy tűzvarázslók.

Perkelt fogyasztás után hosszas eszmecserék, összefoglaló megtekintések történtek, az inter gyalázás sajnos elmaradt az este a Monza részéről, de hálisten ezt csak szakadozva láttuk. 

Összességében szerintem király hétvége volt, nagyszerű társaság jött össze. Remélem folytatjuk a dolgot és legközelebb is minimum ekkora, ha nem nagyobb lesz a lelkesedés a program iránt. Következő alkalomra megpróbálunk még kicsit finomhangolni a részleteken és még tartalmasabbá tenni a napot. 

(Konklúzió, hogy ha nem is Piolit, de egy másik edzőt sikerült megbuktatni mégis csak)
Köszi, mindenkinek aki ott volt!”

Buddy

 

„Egy előző esti hepajozással készültem rá a szombati rendezvényre, így különösen nyögvenyelős volt az amúgy is hatalmas akaraterőt követelő reggeli kelés (hitem van abban, hogy a délelőtt 10 órát megelőző időpontok nem emberi ébrenlétre lettek kitalálva!!!), de egy percig se Bánkódtam, mikor már bb és flagstaff kollégákkal csorogtunk kifelé pestről.

A bográcsozás tél közepén már csak akkor lehetett volna hangulatosabb, ha a hó is szakad mellé, nem csak a mínuszok simogatják a sört szorongató kezem, de így is 10/10 volt, Buddy mester pörköltje pedig a legmagasabb polcra emelte az egész szeánszot. A sör és az időjárás fagyos, a tömény és pincepöri pedig tüzes volt, így állt össze a tökéletes egyensúly a kiváló hangulathoz. Az estét pedig teletűzdeltük csodás összefoglalókkal és mégcsodásabb „XY all goals” montázsokkal, mint például Torres összes milánói góljából – 1 – készített 3 perces jútyub videó.

Hangulatos hétvége volt, folyt.köv.!”

Balage

„Az utóbbi időben a közös meccsnézésekre rendre ledöntött valamiféle  egészségügyi nyavalya, úgyhogy már vártam a hétvégi programot a kummantársak és ispánok társaságában. A szállás fullossága talán csak egy Theo Hernandez-féle egészpályás szólógólhoz volt mérhető, a társaság pedig abszolút scudetto-várományos, príma férfiak alakulata volt – mondhatjuk úgy is, hogy nyert helyzetből indultunk neki a hétvégének. Alapvetően a kummantfal változatos, színes és vidám hangulata manifesztálódott a közel másfél napos kiruccanás során, kötetlen beszélgetésekkel, Stefano Pioli zsenijének fejtegetésével és merevre fagyott  streamek nézésével. Én hardcore peszketáriánusként nem kóstoltam meg a pörköltet, de a többiek önfeledt dicsérő szavaihoz nehéz is lenne bármit hozzáfűzni – és itt meg is jegyezném, hogy Ká ispán úr körözöttje a maga letisztultságában a világ egyik legjobb dolga, ami a szeletelt kenyérrel történni tud. A szeletelt mellett szerencsére a folyékony kenyér is remekül muzsikált, és ahogy láttam, a tüzesebb italok kedvelői is meg tudták találni számításaikat. Nagyon jó beszélgetések, remek hangulat, -ozások minden mennyiségben – sokkal több nem is kell egy elsőosztályú hétvégéhez.”

Flagstaff

„Amikor belevágtunk ebbe az egészbe, akkor hittem is, nem is, hogy összejön, korábban bármi ilyesmi elképzelhetetlen lett volna. Harkness mester sajnálatos lebetegedésével is heten vonultunk edzőtáborba, január közepén, nagy nap volt ez kis blogunk történetében. Mindenki beletette a magáét, és maximálisan elkötelezett volt! De hagyjuk a nagy szavakat, már messziről kiszúrtam Bandinkat a találkozási helyen, kiválóan megsöröztünk a Nyugdíjfolyósító sarkában, Buddy úr partyjárgányában már inkább a tekilázás dominált, nagyágyúval kerültem össze, igyekeztem magas presszinget alkalmazni, mint Stef Párizsban, be is jött, de a végén még is úgy jártam, mint Stef Párizsban, de ne szaladjunk ennyire előre. A helyszínre már kellően lelazult állapotban sikerült megérkeznem, élveztem, hogy a hátsó ülésen mindent is lehet, haha. A gyors munkaebéden pusztítottuk a kenyeret ezerrel, a jóféle disznóságokkal egyetemben, kellett az erő, pályára lépés előtt álltunk! A bográcsozás nagyon hangulatosra sikeredett, Buddy úr mesterien vezényelte a műveleteket. Közben is fogytak a megfelelő italok, bevallom, nekem már kezdett ködössé válni, hogy lett kész a pörkölt, de az biztos, hogy sűrű, ízes szafttal, puha, jó paprikás hússal, kellemes kruplidarabok kíséretében fogyasztottuk el az utolsó vacsorát. Az este első fele videózások kíséretében telt, és itt érünk el odáig, hogy csak a legnagyobb erőfeszítések árán nem fordultam le a székről a videószobában. 3-0 oda, de nem estem ki a csoportból, a kinti tűzrakó ligába továbbjutottam! A holdfényes éjszakában lassan tisztulni kezdett a kép, ezt persze a csökkenő hőmérséklet is támogatta, egyszerűen nem tudtam úgy belebújni a tűzbe, hogy ne fázzak, cserébe még mindig füstszagú a kapucnis mindenesem. Másnap csodálatos rendet teremtettünk, frissen, üdén, azt gondolom, egy sokkal összeszokottabb csapatként hagytuk el a játékteret.”

krasnaja