Rennes – Milan: 3-2 / Avas volt az a torta

összefoglaló

Továbbjutott a Milan. Sokkal több tisztán pozitív momentumot a tegnapi meccsből nehéz lenne kiemelni. Ami viszont a folytatást illeti, az bizony komoly izgalmakra adhat okot!

Méghozzá azért, mert a Slavia Praha személyében megkaptuk az UEFA-tól az egyik legkedvezőbb kimenetelét a mai sorsolásnak. Ráadásul a csehek közel is vannak, és a sörük is finom. Nagyon komolyan el lehet gondolkodni, hogy a visszavágót személyesen tekintsük meg.

De ne szaladjunk ennyire előre, tekerjünk vissza a tegnapi meccsre. To(r)tális szívás, fORTAlis ütközés, EUrépa torta. Ezek a megfejtések születtek a mérkőzést megelőzően, és bár a kérdés más volt, mégis jól sikerült körbegravírozni a koraesti meccs képét.

A 3-0-ás első meccs után most a hazai csigazabálók úgy rontottak ránk, mint ahogy azt egyébként én az első meccsen vártam volna tőlük. Adtak nekünk 90 perc előnyt, amivel sikerült élni. Aztán Burizsó gurított egy hármast! Az első gólja kifejezetten szépre sikeredett, 18-ról kilőtte a hosszú alsót, bár azért a mostanában nem remeklő Májkül Nájtot elő lehet azért venni itt is.

Aztán lőtt még két tizit az emberünk, amik számomra amiatt lesznek emlékezetesek, mert a fent említett kapus géniusz szánalmasan próbálta a hálóban tartani a labdát, kis dulakodással, ki nem produkált feszkóval (3-0 után ugye). A másodiknál ugyanez, csak kisebb lángon. Nem ehhez vagyunk azért szokva, na. Burizsót viszont be-Haugézhatnánk, ha már ilyen szépen megmutatta, hogy merre lakik a franciák istene.

 

Amihez viszont lassan szokhatunk, az a kapott gólok magas száma. A Monza 4-et, a Rennes 3-mat pakolt be, és ezek alapján nagyon kíváncsi leszek, mit húz elő a kalapból az Atalanta a hétvégén. Ellenük úgyis mindig jól megy.

Lőttünk viszont kettőt. Az elsőt ráadásul egy egészen szép akció végén Theo gyönyörű beadása után Vicc fejelte be egész komolyan, csak hogy egy darabig higgadjanak már le a franciák. A második gólunk pedig Reppmester jóvoltából, egészen döcögős, ritmustalan, és baromi szerencsés módon született meg.

A statisztika sem hazudik, nem untatnám a nagyérdeműt, csak mondjuk néhány (számomra) beszédes számpárossal:

Pontos passzok száma: 367 (88%) – 284 (80%)
Összes lövés: 24 – 8
Lövések a 16-oson belül: 17 – 7

Emellett persze ott van az, hogy látszólag a játék lassítása, és a kontrákra való berendezkedés lettek volna a mesterterv cölöpei:

Nagy helyzetek száma: 3 – 6
Ezekből kihagyva: 1 – 4
Kontrák: 0 – 3
Lövések kontrákból: 0 – 3
(ezeket innen lestem: https://www.sofascore.com/milan-stade-rennais/iIsRdb#id:11905456 )
Na most ez így még rendben is lehetett volna, csak hát hozzátartozik az igazsághoz, hogy szinte végig benne volt, hogy visszajönnek a hazaiak a meccsbe. Már nem csak, hogy szimplán megvernek, hanem akár 3 góllal is. Akkor lett volna fejvakarás, PioliMagic.
  • Májki helyett jöhetne Spori most pár meccsre, had gondolkozzon kicsit a klasszis féltéglánk.
  • Kjaer papával kapcsolatban sokáig sajnáltam, hogy a hírek szerint nem hosszabbítunk vele már nyáron. Már nem sajnálom annyira az utóbbi időben mutatott teljesítménye miatt.
  • Múzsát én nem értem, hogy kerülhet be a keretbe.
  • Rafa meg mondjon le. Mert vagy kifogyott a nafta, vagy Laurent Blanc következő reinkarnációja védekezett vele szemben tegnap. Rossz volt nézni, és igen, begyömöszölt valahogy egy gólt, de na. Ez azért már nem járja Olaszország egyik legjobb játékosától.
De túléltük valahogy, nem bosszankodok tovább, felejtsük el gyorsan, így jöhet a hétvége, aztán pedig két hét múlva a következő skör, már a legjobb 16 között!

Vágott Kozel!