Ha húsz év múlva megkérdezik, mondjak tíz bűnrossz meccset a csapattól, akkor bizonyára ez a kupameccs ott lesz abban a tízes listában. Ezen túl azonban még is nehezen lehet belekötni ebbe a történetbe, persze a tapsrudakat azért gyorsan leengedjük.

Hölgyek-Urak, egy váratlanul fontossá vált mérkőzésre utazott a csapat Rómába. Kevesen gondoltuk, de azzal, hogy a gobbók 100 év után végre ki tudtak esni, és még a többi nagyobb csapat is igyekezett minél hamarabb kiszállni, reális esélyünk nyílt végre nem egy Mikiegér Trófeát behúzni, hanem magát a szentséges Coppa Itáliát, amit ugyan szebb időkben pont leszartunk, mostanság viszont még csak esélyünk sem volt rá, hiába voltunk döntősök. Asszem A.D. 2003-ban volt meg utoljára, a BL-cím mellé még kiegészítésnek, mint amikor kapsz még egy nyersz egy menő matricát is az ajándék Ferraridhoz. A feladat nem könnyű, de megoldható, 2 meccsen kéne felülmúlni a talán egy picit leeresztőfélben lévő Laziót. Tavaly összejött, idén miért ne? Hajtás után a várható kezdők.

Continue reading →

Hölgyek és Urak, Önöket is majdnem megtréfálta a péntek esti kezdés?? Engem szinte, mert most nem szólt senki. No de sebaj, a lényeg, hogy a srácok érjenek oda a tetthelyre, és csinálják meg ezt a harmatgyenge Empolit. A múlt heti bergamói hőstettek után már „csak” hoznunk kellene a kötelezőt. Nem tűnik első látásra akkora mutatványnak, tekintve, hogy ellenfelünk kapta eddig szinte a legtöbb gólt a szezonban, örülnek, hogy még épp a vonal felett vannak. Nálunk a lélektani helyzet most egyértelműen reményekkel teljes, Conti kezdő lesz, Jugoszlávia széthullása óta ismét, Aladdin megtalálta a lámpást a múlt héten fél év sötétségben kóválygás után, Patika pedig csak csengeti a kasszát. Hajtás után nagyon rövid felvezetés.

Continue reading →

Egészen meglepően jó meccsen vagyunk túl, a forduló előtt egy pontra lévő Atalanta ellen idegenben, hátrányból sikerült nyerni. Piatek megint bekapcsolta a cheat mode-ot, ismét rúgott egy ordenáré nagy gólt a semmiből. Rodriguez beadása nyilván jó volt, de ahonnan és ahogy bevágta, az nagyon távol volt még a kis helyzettől is.

Hogy a második félidőben aztán megszerezze a csapat (ha jól emlékszem első) szögletgólját. Calhanoglu is végre egyszer úgy találta el a labdát meccsen, ahogy azt kell, irgalmatlanul besomta húszról. Az Atalanta jött, nyomott, diktálta a tempót, az első félidő legvégéig uralták is a meccset. Korrekt gólt lőttek, de ezt leszámítva vagy a védelem, vagy Donnarumma megálljt parancsolt.

A 2019-es év eddig nagyon rendben van, bajnokságban 5 meccs veretlenül, közte a Napoli és Roma elleni döntetlen, a kupában győzelem a Samp és a Napoli ellen, Piatek és Paqueta pedig eddig elég jól kezdték meg a beilleszkedést. Nyilván P&P-nek hatalmas szerepe van az egészen magabiztosan jó játékban és eredményekben. Ami azért is bíztató, mert őket már Maldini és Leonardo hozta, és a közeljövőben is nekik kell erősíteniük a csapatot, lehetőleg ilyen penge igazolásokkal. A szombat estéért jár a pacsi mindenkinek, jó mulatság volt, az biztos.

Tök jól néznek ki ezek a számok, amiket mostanában mutattunk, csak ugye van az, hogy ha elbuksz a nagy teszten, akkor tulajdonképen pont semmire nem mentél az addigiakkal. Ha nem is ekkora a tét ma este, de az elég sanszos, hogy bárhogy is csűrhetjük, ha tényleg van valami pozitív változás, akkor Bergamóban is ki kell borítani a lisztet.

Nem tűnt valami bonyolultnak. Megütöttük őket, és dőltek, mint a rombusz Pistike füzetében. Jó, én tudom – elnézést kérek – sejtem, hogy nem olyan egyszerű az, hogy ha hajtanak a srácok, és nem balfaszkodnak el mindent, meg helyén a szívük, akkor szétcsapunk egy ilyen condra Cagliarit. Biztos nem én leszek az, aki kielemzi, miért mentünk át rajtuk, mint kés a vajon, miért kaptak ennyi teret a mieink, és miért volt szinte mindig üres emberünk kritikus helyeken. Tudom, hogy van árapály-jelenség, a fű a kiég a kutyaszartól, és rohamos ütemben fejlődik a teherhajózás. De mégis, mondjátok meg, miért nem lehet ilyen egyszerűen megoldani az ilyen zsíroskenyér meccseket? Hiányzott ide halálhörgés, feltámadás meg utolsó perces drámai győztes gól? Lópikulát! Gyerekek, ez kell a parasztnak e, ezt kell csinálni e! Hajtás után rövid értékelés.

Continue reading →

A derbik után egy egészen más Milanra lesz szükség, az nyilvánvaló volt, hogy a Roma és a Napoli ellen nem kell és nem is fogunk dominálni végig, viszont ha… ha csapatként akarunk kinézni, akkor ezen a main nem nagyon kellene izgulni.

Szándékosan nem írok a tabelláról, mert minden és annak ellenkezője is előfordulhat a hátralévő temérdeknyi időben. Este jön a Cagliari, akik idén azért nem azt a szintet hozzák, mint korábban, télen volt is kapkodás, de egyelőre nem sok eredménnyel: konkrétan egy Empoli elleni hazai 2-2, amit a 91. percben jegyzett találattal sikerült ikszre menteni. Tegyük hozzá, a szárdok közel húsz éve, ’99 októberében szereztek utoljára pontot (!) a San Siróban, és bármennyire sem gördülékeny a játékunk, azért eldobnánk a sörünket, ha ez ma szakadna meg.

Biglia végre ott van a keretben, ami nem is az argentin játéka miatt igazán fontos, hanem ha bírna egy 10-15 percet, akkor lehetne pihegtetni picit a két emberevőt középen, mert már alaposan jóllaktak a csávók. Várhatóan ugyanaz lesz egyébként a kezdő, ami Rómában futott ki: Calha kap még sanszot, Laxaltot mondjuk megnéznénk néha a helyén – nem azért, mert komplexebb lenne, hanem a török annyira semmilyen, hogy pont nem tudjuk, mit is várhatnánk tőle, Laxalt keveset tud, de azt mondjuk egész jól.

A többibe nehezen tudunk belekötni, Piatek amíg ennyire érzi a kaput, felesleges lenne kimozgatni, szóval keep on.