Hölgyek-Urak, ez most tényleg fontos lesz. A Lazióhoz látogatunk az Olimpicóba. A tét a negyedik hely. A 13. forduló zárásáig biztosan, de könnyen lehet, hogy ezen fog múlni. Kérdezzétek meg a kuzinokat, tavaly ők itt viccelték meg a Coccolinót, igaz, az az utolsó kör volt. Az előjelek egy picit horzsolnak, a bukik már oda is dobták az ellenfélnek a partit – 1.7-es szorzóval adják a hazait, el is mennek a picsába, díszlépésben. Lehetne nyöszörögni azon, hogy ennyi sérülttel így meg úgy, én azt mondom, bízzunk Apánkban, aki azt mondta, magabiztos, jó meccset fogunk játszani. Legyen is így. Biztosan emlékeztek, nem egyszer meggyomroztak már minket arrafelé, de most mi csak azért se készüljünk így, ha már „mindenki” ezt várja. Hajtás után röviden felvezetjük az esti métát.
Címkearchívumok: serie_a
Nem is mi lennénk, ha… # Milan v Genoa
Kedves Olvasók, az első fordulóból elhalasztott griffkopasztásra ma este kerül sor, fél kilences kezdéssel. És akkor le is megy a tizedik forduló. Ki kell mondani, van egyfajta szimbolikája a történetnek. Ha sikerül legyűrni a vendégeket, akkor bizony ott fogunk vigyorogni a 4. helyen, tíz forduló után, úgy, hogy nem lesz olyan érzésünk, hogy túl sok pontot nyertünk volna a tombolán, ezekért bizony keservesen megdolgoztak a srácok. És ha nem jön össze, akkor „csak” egy újabb világvége, és a méltó 6. hely, ami nekünk jár. Az ilyeneket nem szoktuk behúzni, kínosan betartjuk, meddig ér az árnyékunk. A válogatott meccsek utáni kört eddig erősen felemás teljesítménnyel hozzuk, aki ebből jósolni tud, az biztosan tud olvasni a disznók beléből is. A Genoa egyébként korrekt kis fiókcsapat, legalább a San Siróban nem szoktak megverni minket. Persze a döcivel sem vagyunk sokkal beljebb. Ők sincsenek egyébként világbajnok formában, két pontot hoztak a zebrás szafari kalandokból. Hajtás után roppant vékony felvezető.
Női kézilabda # Milan 3-2 Sampdoria
Hölgyek, Urak, jól jöttünk ki a sok rohanással, hibával, esztelenséggel tarkított meccsből. Próbál neki örülni az ember, csak nem fér a fejembe, hogy miért kell még mindig itt tartanunk. Teljesen esetleges volt az egész. Ebből nem lehet rendszert csinálni. Illetve, dehogynem lehet, csak akkor minden harmadik meccset nyerjük majd meg. (Nagyjából itt tartunk most is.) Én sok mindent megértek, tényleg nagyon sok mindent, és nem is azzal van a bajom, hogy tele vagyunk lyukakkal. Hanem inkább az fáj, hogy nem látszik kiút ebből az őskáoszból. Pedig – becsületére legyen mondva – Gatta próbálkozik, de ez még mindig nagyon messze van a valamitől is. Suso második próbálkozásra már eltalálta, a Fed meg nem tartott kamatdöntő ülést, ezért nem mozgott szeszélyesen a Dollár. Ennyi röviden, ennyin múlott. Hajtás után egy szuszra értékelünk, hisz már nyakunkon a genoai viadal második felvonása. Continue reading
Vernyák off # Milan v Sampdoria
Pajtások, pajtásnők, majd akkor kezdjünk el szontyologni a tócsa felett, ha valóban a földre borult az a keservetös tejeskancsó! Volt most gyorsan egymás után két világi szenny-genny, szar-szutyok-ótvar pöcskenőcs meccsünk, az igaz. De ezekről ennyit és többet ne. Még semmi sem veszett el, hisz mi lett volna meg?! Más szempontból, ha október végén még azért nem Szevasz topol a negyedik hely, akkor azért annyira mennydörgősen kibaszottul de kurvára mennyire még nem lehet elbaszva minden. Persze most az kell, hogy holnap este ékes példával tétessék zárójelbe mindaz, amiről szó volt. A lehetőség adott, a feladat megoldható, a körülmények legalább kielégítőek. Ezt meg lehet csinálni. És meg is kell. Hajtás után szűkre szabott felvezetés. Continue reading
Etapzárónak tökéletes # Milan v Chievo
Gyerekek, egy kiváló képzésen veszek részt, és nagyon unom. Az egyetlen izgalom majd az lesz, hogy aláírom majd a katalógust egy nagyon kedves kolléganőm helyett is, aki történetesen a közvetlen közelemben van a névsorban. De még legalább egy óra, mire a Tanárnő elindítja a papírt. Hát micsináljunk addig, pont belefér az időbe az aktuális hétvégi fércművem. Úgyhogy hajtás után a félelmetes Chievo elleni csörte beharangját olvashatjátok, egy piciny visszatekintéssel az AEK-meccsre, amit nem is láttam, a gólokat leszámítva. Annyi viszont elég is volt. Na akkor hajrá, nosza!
Elnyerték méltó büntetésük # Sassuolo 1-4 Milan
Hölgyek-Urak, végre lesújtott a magyarok istene: megalázó vereséget mértünk az undok Sassuolóra, a tetves Makita Parkban, csak, hogy érezzék, miről van szó. Kellett és régóta kijárt ez már nagyon. Annyiszor beledöngölték már az orrunkat a szarba, hogy ideje volt jól meggyomrozni és a saját hányadékukban megforgatni őket. A 4-1 egy teljesen korrekt eredmény! A Juvét kéne így legközelebb. Váratlanul jött ez a nagy kiütés, cserébe annál jobban esik. Nekik is 🙂 Valóban, először arról volt szó, hogy tartalékosak leszünk, és eddig sem gyűltek a pontok mostanság, aztán egyszer csak bekurblizták a srácok az úthengert. Tisztában vagyok vele, hogy nem fogunk innentől sem 4-1-re nyeregetni vendégként, viszont nagyon jó helyre tették a srácok az ikszet. Hajtás után rövidre szabott örömködés, hisz hétfő reggel mindenki megváltja a világot melókában, isikében, ugye.
Csüccs föl a rezsóra # Milan v Atalanta
Hölgyek és Urak, következik a helyosztó a hatodik helyért. Az elmúlt évek (egyik) mumusával, a mindig szimpatikus Atalantával fújt össze minket ez a csúnya hideg őszi szél. Köztünk legyen szólva, inkább ültek volna fel egyesével a jegesmedve faszára, ennyire se hiányoznak. Az előző 29 közös csörténkből mi 11-et húztunk be, ők 8-at, látványosan feljöttek ránk, bár BL vagy BEK-et még azóta sem nyertek, és kiszoptak a kappanhágói éjszakában az EL-playoff alkalmából. De lehet, hogy utóbbi csak egy bölcs megfontolás eredménye. Elég hitvány formában vannak egyébként, a Cagliari és a SPAL is alaposan megfingatta őket, így vigyoroghatnak a 15. helyről. (Mi egy meccsel kevesebbet játszottunk, ezért a mi 16. helyünk nem kiindulási pont.) Lényeg a lényeg, ez nem az a párosítás, ahol bármilyen kimenetel meglepetés lenne. Hajtás után rátérünk a holnap esti kiváló calcio csemegére, de előtte még összefoglaljuk a Dunaferr-verés tanulságait: -.
Majd legközelebb, Ildikó # Napoli 3-2 Milan
Hölgyek-Urak, nehéz erre 3 nap után is mit mondani. Utálom azokat a helyzeteket, amiket nem lehet egyértelműen ide vagy oda besorolni. Lehet, hogy valaki tud, de én sok okosságot nem tudok leszűrni ebből a meccsből, következtetéseket levonni meg főleg nem. Hacsak azt nem, hogy nem látom sarkaiból kifordulni a világot, összességében maradt, ami volt. Valamiből több lett, valamiből kevesebb, de a vége ugyanaz. Az viszont biztos, hogy munkával telt a nyár, ennyire összeszedett és éles csapatot rég küldött fel szezonnyitóra az aktuális Mister. (Az egy dolog, hogy szépen szét is esett.) Hajtás után következik egy-két kósza gondolatfoszlány.
Csattogjunk le egy lángosért # Napoli v Milan
Urak, szombat este tényleg elstartol nekünk is a Serie A 2018/19-es szezonja, nem kisebb mérkőzéssel, mint a szokásos nápolyi szopótúrával. Szar dolog vereséggel kezdeni az évet, de már hozzászoktunk, ezen már meg sem lepődnénk. A Napoli vitán felül jobb csapat jelenleg, már az is meglepetés lenne, ha egy ikszet össze tudnánk ácsolni valahogy. Az előszezon meccsei ilyenkor már jottányit sem számítanak, tiszta lappal indulunk, de nem a nulláról. Idén nyáron legalább az edző nem cserélődött le, cserébe minden más viszont igen. A hazaiaknál az edző személyén kívül komoly változás nem volt, ez még a tavalyi pontrekorder ezüstérmes csapatuk. Hajtás után tapogatózunk a sötétben.
Tavaszi fáradtság # Bologna v Milan
Urak, 3-kor pályára lép a Milan Bolognában. Kb. mindenki leszarja, ugye? Hát igetvn, tavasz lett, a hőmérséklet emelkedésével lelohadt az impulzus. Gyönyőrű szép kora nyári időnek örülhetünk, egy hosszú hétvége keretében, sporteseménynek ott volt a jéghoki vb, aki jó focira éhezett, a hétközi meccseken megkapta, a csapatunk idei szezonja már full érdektelen, legalábbis a bajnokikat illetően és a kupadöntőt leszámítva. Mondjuk ki, lehúztuk az elmúlt évet is a klotyón, a szokásnak megfelelően. Mivel lehet ilyenkor motiválni a csapatot ilyen helyzetben, Rino? „– Mindig 100%-ot várok el a csapattól. „A Bologna elleni mérkőzés egy bajnoki döntőként fogjuk fel „– kaptuk a választ Rinótól. – „Elvonultunk a Mecsekbe edzőtáborozni. A srácok éhesnek tűnnek, bizakodó vagyok” – folytatta.