Na, és akkor ez is bekövetkezett. Régóta lebegtették már a dolgot, mindenki kirókázhatta már magát, akinek nem nem amputálták még a gyomrát. Ezt az embert tényleg zsigerből lehetett utálni, sőt gyűlölni, én pedig kupán vágva érzem magam, hogy ezt magyarázni kell. Megette a fene az egészet. Nem értelek titeket, apáim. Megkaptam nem egyszer, hogy szar posztokat írok, mindenki azt gondol róluk, amit akar, oké. Sőt, tőlem aztán mindenki ott fogja meg a másik kezét, ahol akarja, én már aztán igazán toleráns ember vagyok, a kutya istenit. De hogy nem utáljátok Mihajlovicot, mint a büdös szart, na, azt már nem, gyerekek, az már nekem sok. Legalább rendesen el tudnám küldeni a k. anyjába. De nem, még ahhoz sincs erőm.

Én ezt nem tudom pragmatikusan kezelni. Sőt, még nem tudom, hogyan fogom megoldani, hogy kompatibilis maradjak a szurkolói bloggal. Bevallom, ha azt mondaná nekem a Jóisten, hogy egy tíz zakóba kerül, hogy ez a patkány eltakarodjon innen, akkor gondolkodás nélkül beleállnék a dealbe. De előfordulhatnának ilyen dolgok, ha lenne Isten?

Mihajloviccsal nem az a baj, hogy az Interben vezetett le. Persze, nálunk egészen idáig nem volt divat az Inter meg a Juventus üdvöskéit edzőként alkalmazni. De azért ismerjük be, megállíthatatlan és végtelen a körforgás a három északi nagy között, akárki akármit mond. Így volt, így van, és így is lesz. Lehet fintorogni, de attól ez még így van. Az eredmények számítanak, semmi más.

Fintorogtak az interisták? Igen, fintorogtak. Teljes joggal. Leo a mi ászunk volt, a mi játékosmegfigyelőnk, a mi edzőnk. A szokásos élethosszig tartó elköteleződés, ugye. Leonardo volt az is, akit Cesare Maldini beküldött szambázni a hatodik gól után 2001. május 11-én. És nem, az sem számított, hogy olyan csúnyán lekönyökölte Tab Ramost. Moratti őt akarta, ő meg az Intert, és kész. A szurkolók? Megszokták.

Ez már egy fokkal durvább sztori volt. Max rögeszmésen ekézte a Juventust éveken keresztül, nagyon is tudatosan próbálta meg kikezdeni a bajnoki címük jogosságát Muntari fantomgóljának kényszeres felemlegetésével. Emellett egy lúzer volt tavaly nyáron, egy szánalmas alak, akit úgy kellett a sárból kikaparni. És most? Igen, tudjuk.

És akkor hogy mi a baj Mihajloviccsal? Ebben az emberben az volt az egyetlen jó dolog, hogy egészen idáig semmi köze nem volt hozzánk. Legyen ilyen „legendája” az Internek. Mihajlovicba a Balkán is belepirul. A torinói lepelbe is csak alávalóságból fújná bele az orrát, a zsebkendőt egyébként nem ismeri. És igen, ő kell ide. Mexes idegbetegsége, Chiellini türhósága és Busquets alattomossága egy testben. Számít, hogy interista volt? Nem, Balotellivel sem a volt a baj, hogy feketének született. Lehet rajtunk röhögni. Ez az a kategória, mintha Materazzit nevezték volna ki a Juvéhez vagy Mexest az Interhez.

Szóval Mihajlovic mostantól értünk fog köpködni, szembe csulázni, pofozkodni, rugdosódni, niggerezni. Köszönjük szépen. Így tovább, legyen csak még jobban igaza Newtonnak. A kút feneketlen, a lendületünk határtalan. Nekem ne mondja senki, hogy így meg úgy épül a csapat. Érkező az még nincs, csak ez a redva, de majd biztos Jackson Martinez, Ibrahimovic és Luiz Adriano fogja megoldani a Chievo-szintű középpályánk meg az alig valamivel jobb védelmünk bajait. Majd nem veszítjük el a labdát. Oh, wait…

Donadoni miért nem lett volna jó?

Úgynevezett szakmai szempontból. Mihajlovic megbukott Bolognában és Firenzében, amennyire lehet tudni, elsősorban összeférhetetlen és kibírhatatlan jelleme miatt. A Sampdoriát viszont szezon közben átvéve kiesőhelyről a középmezőnybe kormányozta. Ez teljesítmény. Idén egészen a végéig harcban volt a nemzetközi helyekért, végül lemaradt mindenről. És a kutya sem marasztalta. De tényleg akkora királyság volt az idei Samp? 56 pont tényleg akkora csoda? Egyesek elfelejtik, hogy a Serie A a Juventusból és a középmezőnyből áll. De aki mágiáról akar olvasni, annak meleg szívvel ajánlom ezt a kiváló elemzést. Montellát kár volt ezért a furkóért elmulasztani, de Donadoni sem tett le semmivel sem kevesebbet az asztalra, és őt emberileg össze sem lehet hasonlítani Mihajloviccsal. A különbség mindössze annyi, hogy ő már összeveszett korábban a Donnal. Remélem sikerül SES-t eladni, és akkor teljes lesz az idill.

Kiváncsi vagyok, mikor jön az első balhé. Nem jósolok nagy jövőt a Milan padján ennek a trógernak. De mi a föladat? Szurkolni Szinisa Mihajlovic Milanjának. Huhh, ezt most jól megkaptam. De meg fogom próbálni, hogy taposna rá egy Stegosaurus.