A vasárnap esti fájó pofon után itt az esély, hogy helyre köszörüljük legalább valamennyire a becsületünkön esett csorbát. Persze nem felejtenénk el, hogy a Juventus kegyetlenül a tudtunkra hozta, hol a helyünk, akkor se, ha nyernénk, de talán már nem sajogna annyira az  a seb. Inzaghi számára most az a legfontosabb, hogy morálisan megfogja a csapatát, ne engedje, hogy a kezdeti lelkesedés elvesszen. Menni kell tovább előre, akármi is legyen a szezon végén, legalább annyi adasson már meg, hogy elmondhassuk, mindent megtettünk. Nem lehet azt mondani, hogy minden ideális lenne a felkészülés szempontjából, igaz, mindent magunknak köszönhetünk. Hajtás után villámléptekben felkonferáljuk a ma esti bajnokit.

Két dolgot emelnék ki Pippo sajtótájékoztatójából. Az egyik az, hogy még nem tette a helyére a dolgokat a szombat estével kapcsolatban. Elmaradt büntetőről beszél, amit, ha megadott volna Rizzoli, egyből pozitívvá fordult volna minden. Ez egyszerűen nem igaz. Ne legyünk rossz vesztesek. Az egy dolog, hogy kikaptunk, a hogyannal volt az igazi gond. Hogy lássátok, miről van szó, idemásolom csirko szavait, aki kiválóan világította meg a kudarcos taktikai elképzelések minden aspektusát. (A másik az, hogy a Donnak alternatív taktikai elképzelései lettek volna, és ezt persze Pippo orra alá dörgölte.)

„Húú, nálam elég összetett, mert sok szempontból egészen gyász volt a Juve ellen.

Viszont én voltam messze a legszkeptikusabb Pippóval, amire az első két meccsen teljesen rámcáfolt.

A Juve ellen teljes elbaszottság volt, mindjárt ki is fejtem bővebben miért, de az eddig látottak így is egész jók, ráadásul volt egy pozitívuma is a meccsnek, hogy megpróbált kitalálni valamit, és nem az lesz a menet, hogy minden meccsen ugyanazzal a taktikával nyomjuk.

Szóval elbaszottság, amitől teljesen esélytelen volt, hogy játékban legyünk, az nagyjából pont Pippo taktikája volt.

Mégpedig azért, mert az alábbi dolgokat találta ki, amik így együtt nem jönnek össze, vagy legalábbis csak annyira, mint szombaton láttuk.

Pippomegoldás1: Védekezésben visszazárunk, védővonal kb 25-30 méterre a saját kaputól.

Pippomegoldás2: Támadásban gyors támadók vannak (false nine-nal, most lényegtelen, hogy ez mennyire kényszer), akiknek el kell lépniük a védőktől. False nine rendszeresen a szélre lép ki, a szélsők pedig még feljebb lépnek.

Pippomegoldás3: Alapvetően kis passzos labdakihozatal megy.

Eredmény1: Pont az, amit láttunk vasárnap. A Juve beszorít, mert visszazárunk és nem gyakorlunk semmi nyomást a védőkre. Ennek megfelelően a térfelünkön adogatnak. Egy kiscsapat felvállalhatja azt a kockázatot, hogy az ellenfél tele legyen helyzettel, neki meg alig jusson, mert itt az állítás, hogy helyzetei egyébként is lennének az ellennek, de legalább nem olyan nagyok. Mint ahogy egyébként se lenne sok helyzete a kiscsapatnak, így csak még kevesebb lesz. De így is az a végeredmény egy kis csapat számára, hogy mindkét oldalon kevesebb helyzet lesz, ami miatt megéri feladni a saját támadást, mert valami minimalista eredmény összejöhet.

Eredmény2: Nem tudjuk kihozni a labdát, mert a védők passzolgatással tennék ezt. Viszont ehhez nem csak, hogy nem elég képzettek, de komoly rendszerhiba is van. A védők hátul maradnak, hogy fel tudják hozni a labdát, viszont a támadók nagyobb területet próbálnak maguknak teremteni, mivel gyorsak és ez a taktika. Emiatt kb 50 méterre voltak a védők a támadóktól. Ugyan De Jong és Muntari is rendszeresen visszalépett a labdakihozataloknál, de így is rendszeresen előfordult, hogy senki nem volt megjátszható, mert így a középpálya és a támadók között lett túl nagy a terület.

Eredmény3: Ennek megfelelően vagy eladtuk hátul a labdát, mert a Juve letámadott, a védelem pedig nem kapott rendes segítséget. Vagy pedig jött az ívelés, ami a három nem kimondottan nagy darab támadó miatt volt esélytelen. Így elvi opciónak is csak annyi maradt, hogy egy hosszú, zseniális kiugratással sikerül betenni a Juve-védelem mögé a labdát, majd valamelyik támadó egy emberhátrányos helyzetből hoz ki valami komolyat. Ez meg azért nem fordul elő gyakran, mert tudja az ellen, hogy mire számítson így készülhet rá, másrészt ezeket a hosszú indításokat nagyon nehéz tényleg annyira pontosan megküldeni, mert itt egyszerre van szükség a helyzet felismerésére, egy nagyon nehéz és pontos passz kivitelezésére, mindezt masszív letámadás és nyomás alatt. Ezek után, ha sikerül egyáltalán egy ilyen pontos kiugratás (meccsenként max pár ilyen jöhet össze), akkor is még elég nehéz helyzetben a támadó, szóval még mindig nem óriási helyzetig jutottunk, csak addig, hogy valamennyire sikerült megbontani az ellenfél védelmét.

Konklúzió1: Pippo olyan öngyilkos taktikát választott, amiből egyértelmű volt, hogy ez lesz a játék képe, mákkal összejöhetett volna valami, de az most nem volt.

Konklúzió2: Lehet, hogy Pippo elbaszott taktikát választott, de legalább megpróbált kitalálni valamit, amiről ugyan már elméletben is látszott, hogy bukó lesz, de legalább próbált rugalmas lenni.

Konklúzió3: A blogon egyértelműen én voltam a legpesszimistább Pippóval kapcsolatban, és noha a Juve elleni meccset elbaszta, az legalább látszik, hogy vannak ötletei, elképzelései. Márpedig egy teljesen kezdő edzőtől ennél sokkal többet szerintem nem lehet elvárni.

Most, hogy ezeket a dolgokat helyretettük, nézzük, mit tud az Empoli! Ne tévesszen meg senkit a három meccsen szerzett egyetlen pontjuk, ők ennél sokkal jobb csapat. Mezőnyben pariban voltak a Romával, az Udinesénél és a Cesenánál pedig simán jobbak voltak. Van stílusuk, játsszák a focit, tetszetősen építgetik akcióikat a földön, nem ám előrevágják a labdákat, és pont úgy tepernek, mint egy kiesés ellen küzdő kiscsapatnak kell. Persze ez nem jelenti azt, hogy meg kellene ijedni tőlük. Komoly védekezésbeli hiányosságaik vannak, valamint túl nagy az a kabát, amit hordani szeretnének. Viszont azonnal büntetnek, ha nem tiszteled őket. 

Ami a mieinket illeti, biztosan lesznek változtatások a szombati csapathoz képest, viszont még mindig nem tiszta a kép, hiába van már csak alig négy óra a kezdősípszóig. Abbiati helye a kapuban fix, a belső védők terén azonban vannak még tisztázandó kérdések. Zapata szinte biztosan kezd, a másik helyért viszont Rami és Bonera szinte teljesen egyenlő eséllyel küzd. A jobbhátvéd Abate lesz, a másik oldalon De Sciglio kezdhet, Armeróról szó sincs. A háromfős középpályáról de Jong kirobbanthatatlan, és jó eséllyel van Ginkel is a kezdőben debütálhat, a harmadik helyért jelenleg Muntari van a pole-ban, viszont ne lepődjünk meg, ha Polit látjuk majd a helyén. Torres lesz a középcsatár, ez tuti, Menezzel viszont kisebb problémák merültek fel, biztosat majd csak este tudunk. ha nem állhat be, akkor Bonaventurát nézhetjük majd a helyén. A másik oldalon Honda helye stabilnak tűnik. SES-t ne várjuk a kezdőbe.

Már az elején nekik kell menni, nem lesz mire várni. A legjobb lenne, ha nem hitetnénk el velük, hogy lehet keresnivalójuk. Egy győzelemmel visszatérhetnénk a dobogóra – ott is a helyünk! 20:45, Digi1, streamek.

FORZA!!!