Kummant-, baj-, olv- és elvtársak, nagyszerű helyre vezet a Milan idei európai kalandjainak második útja. Nyilván Zeteváros lehet csak az első. Salzburg is tud azért dolgokat, ott született és töltötte élete nagy részét a nagy Wolfgang Amadeus Mozart, nevezik az Észak Kunhalmának avagy Jászság Nairobijának is pazar fekvése, építészete kapcsán. Nem lett volna teljesen kilátástalanul kétségbeejtően rossz kimenni, na. Nem operaelőadásra utaznak a srácok, noha lehet inkább azt választanák a szombati megfeszülés után. Nekem is alkalmi programom lesz, pont a Figaró nevű kiváló helyre vezet, csak házassága nélkül, nehéz megszokni, hogy a kedd nem szabadnap, főleg idén. Hajtás után pár szót ejtünk a meccs előtti dolgokról is, de nem visszük túlzásba. Azért gyertek majd, forzázzuk ki ezt is!!!

Continue reading →

Bajtársak, a szezon első igazi rangadója következik, mindjárt szeptember 3-án az ötödik fordulóban, hopp, ott is kacsint a Madonnina!!! Az előjelek olyanok, amilyenek, ha felkentük volna a csempéseket a csapatbusz oldalára, akkor nyílván feljebb lenne a vaker. De izzadjon csak az ő picsájuk, bőven van miért!!! Ez van, nem nyalogathatjuk a tökeinket, mint a kutyák, ha nem akaródzik a kánikulában leszaggatni az elhaladó ipsét a bicikliről. Ezt dobta a gép, most kell odatenni a legjobbunkat. Lehet azt mondani, hogy van még pont 36 meccs ezeken kívül, ja tényleg, csak a legnagyobb rivális megverése egy meccsen akár annak leelőzését is érheti a tabellán, ahogy azt tavaly megfigyelhettük. Persze ne legyünk városi parasztok, van őszi vetés, meg van tavaszi vetés, mikor búza, mikor akna. A lényeg, most se megnyerni, se elveszteni nem tudunk semmit sem, épp „csak” a meccset. De ha már szembejönnek ezek a pocokarcú bánatok, élükön a legszánalmasabb csatornapatkány baklavással, plusz még hozzátéve, hogy közös forzázásunkkal mindent, csak nem egy elvesztett városi derbyt akarunk megünnepelni, akkor igen, igyunk vért, szedjük szét apró darabokra a szomszédhordát, hogy csillagot lássanak, sokat, pontosan kettőt pedig majd jövőre, a mi mezünkön!!! Hajtás után becsöngetünk kisöcsinek egy túrós fagyival.

Pajtások, ez nagyon kellemesre sikeredett, nagyon lazán, nagyon simán, nem túlságosan sokat kiadva magából gyakta le a Milan a Bolognát 2-0-ra szombat este. Nem nagyon volt itt izgalom, a kummantszekció ritkán ilyen csendes. CDK ügyes volt, Rafa végre megrázta magát a sok szidalom hatására, Zsír nagymester is elindította a gólgyártást. Most már el lehet mondani ennyi idő után, hogy az őszi szezon során a bajnokságban azért jellemző a csapatra, hogy magabiztosan és hatékonyan le tudja nyomni a közép- és kiscsapatokat, ennek láttuk egy nagyon szép példáját tegnap este. Hajtás után néhány momentum kiemelve a látottakból — aki mindenre kíváncsi lenne, és a krumplilevesről azt gondolja, hogy legyen krumplileves, nem biztos, hogy jól jár velem!

Minden, amit tudni szeretnétek az előttünk álló évadról. Meg az is, amit nem. Lesz-e hatósági áras vihar karácsonykor? Hány nap homofiszt kapsz januárra? Mikor lép fel Madonna legközelebb a Szigeten? Vajon a konyha melyik elérhetetlen zugába szart be a bezárt macska? Mikor lesz végre zöld első számú meze szeretett csapatunknak? Hajtás után inkább el se olvasd, csak görgess a végére, másold le a tételsort, és kummantold meg, hadd szórakázzunk mi is!!!

Continue reading →

Pajtások, rég volt már ilyen: augusztus közepére már lényegében lezárult a mercato, összeállt a csapat, alig vannak sérültek, bajnoki címvédőként utazunk a korábbi mumus Atalantához. Erősen tolerálható állapot. Na jó, esetleg beesik még egyméter kilencven lédig verőnéger az adott napi árfolyamon, meg Kalitka elmegy kölcsönbe a Sampba tanulni a helyi Mágustól, de ennyi. A vendéglátók felett 3 meccses győzelmi sorozatot tartunk nyilván, a még az átkosban minket folyamatosan leckéztető meg oltogató Gasperini mester is azt nyilatkozta a meccs apropóján, hogy a Milan a modell a pályán és a pályán kívül is, mi kell még? Hajtás után álom alapítási.

De még milyen, azt a sistergős kutyaúristenit!!! Annyi a hír, hogy csak kapkodjuk a fejünket!!! Több itt a fordulat, mint a bajnokságban!!! Nem szeretnék nagy életbölcsességeket megosztani, de vidéken sokkal inkább túlélhető ez a fenenagy hőhullám, mint egy nagyvárosban!!! Pedig azt mondják, hogy a Kiskunság már most is félsivatag, lehet, de szerencsére még nem betonozták le!!! Így hát maradt erő egy hevenyészett és szedett-vedett miabánat van poszt megírására, hajtás után!!!

Continue reading →

Bajnokok, visszatértünk! A nagy ünneplés után itt a nagy ítélethirdetés ideje. Lesújtanak a súlyos kalapácsok! Már olyan rég nem írtam, hogy itt ülök fél bekezdésen mióta már! Előszedem akkor a mindig előhúzható helykitöltő varázs kifejezéseket: Hétszünyű Kapanyányi Monyók, Y-bárca, rejtett foglalkoztatás megdönthető vélelme. Hajtás után veressétek oda Ti is!!!

Continue reading →

Pajtások, ez a bejegyzés egy bajnoki címet vezet fel. A mienket, nagyon remélem. Egy pont, egyetlen egy szaros egy szaros kis pontocska hiányzik, aztán Mészöly Kálmán bácsisan egymás nyakába ugorva „gyere a kurva anyád, a kurva anyád, a kúúúúúrvaaanyááááááááááád”. Az nem lehet, hogy ne legyen meg, olyan nincs, hogy ne jöjjön össze. Isztambulnál nem lehet nagyobbat bukni, azok nem mi leszünk, az nem ez a Milan. Nem, egy meccsen továbbra sem vagyunk csillagharcosok meg bolygóközi turbópatkányok, viszont a mi csapatunk a legerősebb. Isten ne adja, hogy románhoz kell nyúlj — de ha mégis, nos, a mienk a Madonninán tizit fog, másoké meg, hmmm, azt láttuk, hogy mit csinál. Azért mehet majd Sanyi meg Radu is a Fáraó mellé a fejlécbe, a „lepusztult” után meg odaírjuk, hogy „román” — bármit, ezen nem fog múlni. Jobban mondva, a srácokon nem fog múlni. Bárki is kerüljön oda, meg fogja oldani, valahogy. Ebbe mindenki beletette a magáét. A teljesség igénye nélkül: Kispál góljával vertük a Speziát, Kastély dupla assisztjével gyaktuk le a Veronát, Sándor egy baromira megsüvegelendő teljesítményre volt képes, amikor be kellett ugrania, és bizony Gabika is hozta magát a neki jutott kevés számú alkalmakkor. Nem szeretnék kiemelni senkit, annyira, de annyira megérdemelné ez a társaság, amit csak nagyon ritkán lehet érezni. Hajtás után ez most lehet, hogy egy picit hosszabb lesz.

Continue reading →

Bajtársak, napra pontosan 11 éve az Olimpicóban kiharcolt 0-0-ával megnyertük a bajnokságot. Holnap este pedig tehetünk egy óriási lépést a következő scudettónkért. A feladat nem egyszerű, de nem is lesz nehezebb, mint az elmúlt hetekben. Nincs olyan ellenfél, akit fölényesen le tudnánk győzni, mindenkivel élet-halál harcot vívunk, és mindenkit le is nyomunk, valahogy. A jugoszláv kontingenssel mindig megszenvedünk, ősszel lendületből megcsaptuk őket, most tavasszal viszont eddig egy impotens 0-0-ra (Bologna) és egy szánalmas 0-0-ra futotta (Torino). A srácok azon vannak, hogy megtörjék a sormintát. Stef szerint koncentráltak és magabiztosak, nem pedig idegesek vagy túlcsordultak. Hajtás után forzázzuk ki ezt is!!!

Continue reading →

Bajtársak, győztünk. A meccs közben nem lehetett elhinni, hogy nem nyerünk, a végén pedig már veszve látszott minden, de kikapartuk. Ez van, megyünk előre, amíg a scudettóra van egy kis esély, menni fogunk, kaparunk, reménykedünk és kesergünk, korholunk és káromolunk, de legfőképpen óriásit forzázunk. A munka ünnepén szétkapjuk a Dózsát, legalább négybe. Addig viszont hajtás után Acerbivel vigyorgunk.

Continue reading →