A meccs nagyon kevés szakaszában tűnt úgy, hogy ezt megnyerhetjük, mégis sikerült – írhatnánk, hogy ez egy igazi nagycsapat ismérve, amikor rossz játékkal is képes három pontot hozni, csak sajnos baromira nem erről volt szó péntek este Genovában. Nagy szerencse, hogy így alakult, különben egy vödör istenáldása biztos rázuhant volna a kispadra és az öltözőre is. Continue reading
Folytatódik a nehezen definiálható valami, ami alatt játszani fogunk 19-20 bajnokit, és az isten sem tudja megmondani, hogy milyen értékítélet alá fog esni majd mindaz, amit elérünk. Az Udinese ellen próbálgathat egy kicsit Montella, aztán bízunk abban, hogy sikerül eltalálnia, és kap egy alsót a 19-re. Continue reading
Ha nem is LIVE-ban, de időről-időre frissülő posztban megnézzük, mi várható a maradék pár órára – ne felejtsük, igen nagy a valószínűsége, hogy Adriano Galliani a mai napon dolgozik utoljára, mint hivatalban lévő és elfoglalt sportigazgató, hiszen a hírek szerint januártól jöhet az átalakulás. Szóval egy búcsúajándék nem lenne rossz. Continue reading
Nincs könnyű dolga az embernek, amikor a szombati vereségre kellene visszatekinteni: nem azért, mert meglepetésként érte volna, vagy egy olyan meccsen lennénk túl, ahol beleszaladtunk egy váratlan pofonba. Nápolyban nem könnyű futballozni, viszont ez nekünk összejött, még ha csak szakaszokra is. Kérdés persze, hogy ez érdem-e egyáltalán, és kereshetjük ugyan az okokat, és valószínűleg többet is fogunk találni, de azt mindenképpen odasorolnám, hogy ilyen bután nem lehet játszani. Főleg nem az előzmények tükrében. Continue reading
Bevallom őszintén, erősen mellbe csapott, amikor tudatosult bennem, hogy szombaton este már meccs van. Pokolian hiányzott azért ez, még ha jól is esett 1-2 hétig abszolút kivonni magam az addig megszokott rutinból – ez így van rendjén. Nyitásnak egy Torino, de hogy konkrétan mi is kezdődik el a bajnokságon kívül, azt nagyon nehéz lenne megmondani. Continue reading
Biztos vagyok benne, hogy nem könnyű. Igazából nehezen tudom megmondani azt is, hogy ez nálam honnan ered – talán megedzettek az elmúlt évek, öregebb is lettem, fogalmam sincs. Viszont egy biztos: ezt az átigazolási ablakot, és megeshet, hogy még a következőt is, vagy az isten tudja majd, még melyiket, de ki kell bírnunk. Mármint a nélkül, hogy komoly elvárásaink legyenek – attól még persze lehetnek, de továbbra is azt mondom: nem éri meg egyelőre mindazt a dühkifejtést, ami esetleg indokolt lehet. Continue reading
Bármennyire is azt írták, hogy hetekbe, hónapokba tellhet, mire aláírnak (legalább) két papírt, nagyon úgy tűnik, hogy délután nincs az az isten, ami megakadályozná, hogy kínai kézbe kerüljön az AC Milan. Igyekszünk tartani a lépést a sztorival, történelmi percek ezek. Continue reading
Itt van, megjött, leszállt Malpensán: megint egy új szezon, megint egy új edzővel. Vincenzo Montella megérkezett Milánóba, és bele is vágott a melóba, mi pedig megpróbáljuk összeszedni az első pár nap történéseit, ami a kisrepülő vezetése alatt történt. Az optimizmus töretlen, de azért még jó nagy szürke foltok is vannak, amiben csak elveszünk, mint az a bizonyos szamár. Continue reading
Sok szögből nézhetnénk ezt a Juve elleni kupadöntőt, de a vége ugyanaz marad: a Juve attól Juve, hogy megnyeri ezeket a meccseket, nekünk meg marad a szimpatikus vesztes szerepe. Nem túl hízelgő, na, főleg, hogy ilyenből volt már idén, ami után ugye meg is köszöntük Mihajlovics munkáját. Most is köszöngetnénk, de inkább már az újaknak, és lehetőleg júliusban. Continue reading
Szóval mégiscsak Bolognában léptünk pályára, ahol lehoztunk egy közel sem tökéletes 0-1-t. Egyre inkább úgy tűnik egyébként, hogy amiben most lebegünk, az egy teljesen más világ, mert ami visszaköszön a sajtóból, leginkább köze sincs ahhoz, amit látunk – mármint ami a klub részéről megszólalók mondatait illeti, mert persze a kritika az árad a sztorira rendesen. Szóval egy teljesen felesleges és valahol a felhők között megálló meccsen brillírozó játékkal nyertünk, csak hogy ne kapjunk a fejünkre. Continue reading