Volt egy naivacska elképzelésem arról, hogy idénre már bezártuk a boltot. Sajnos azonban a Csányiék kitalálták, hogy előrehoznak egy fordulót ’18-ból (talán a választások miatt, nem tudom) – ez lesz majd a Fio a hétvégén – ha pedig ez nem lenne elég, akkor előrehozták a Gumimaci Kupa negyeddöntőjét, ahol is nem mással, mint a kis takonykócokkal sorosoztak össze minket. Kellett. Hát most mit mondjak, elfogyott itthon a rum, ezért biztosan nem rumos teával fogom nézni, de van azért még ez-az, szerencsére nem kell leszívni a verdából a zöld üccsit. Nyilván mindenki evidens, hogy mi várható ebből az egészből, a nagy többség meg gondolom, le is szarja, ahogy kell, ezért én sem fogok sokat öblögetni hajtás után.
coppa_italia kategóriaarchívum
Road to Doha # Az első komolyabb lépés
Kedves barátaink, én azt gondolom, hogy egy egészen élvezhető, a hétközi jelleget és az időjárási körülményeket prímán feledtetni tudó meccsen vagyunk túl. És még nyertünk is! Nagyon rafkós kis csapat volt ez a Torino, az edzőjükre se lehet panasz, ha nem adj isten nem jött volna ki a lépés tegnap, akkor se kellett volna a kardunkba dőlni. Hát még így, hogy nyertünk 90 perc alatt, ráadásul nem is akárhová sikerült magaunkat kvalifikálni ezzel! Hajtás után nyújtunk egy picit, de nem feszítjük túl, mert hétfőn már ismét produkálnunk kell magunkat!
Sanszok, egészen közel // Milan-Torino
Beindul a pörgés ár így január elején-közepén: a Cagliari elleni fényes sportsikert követően csütörtökön már rögtön rá is melegítünk a hétfői bajnokira, méghozzá ugyanazok ellen. Hogy mennyire lesz felhozó meccs, azt nem tudni, de legalább gyakorolhatunk egyet a kupában. Continue reading
A határ meghúzva // Milan-Juve 0-1
Sok szögből nézhetnénk ezt a Juve elleni kupadöntőt, de a vége ugyanaz marad: a Juve attól Juve, hogy megnyeri ezeket a meccseket, nekünk meg marad a szimpatikus vesztes szerepe. Nem túl hízelgő, na, főleg, hogy ilyenből volt már idén, ami után ugye meg is köszöntük Mihajlovics munkáját. Most is köszöngetnénk, de inkább már az újaknak, és lehetőleg júliusban. Continue reading
KELL!!! # Coppa Italia Finale
Gyerekek, ne vicceljünk már, a Coppát meg kell nyerni!!! Nincs választás!!! Mikor nyertünk utoljára valamit? Nagyon régen! Mikor leszünk ismét ennyire közel egy trófeához? Ezt inkább meg se tippeljük! Egy szó, mint száz: ha egyszer meg lehet nyerni, akkor nyerjétek meg valahogy, nem érdekel, hogy, de nyerjétek meg!!! Nagyon sok rossz történt velünk, úgyhogy ezt most meg kell nyerni!!! Kész, ennyi!!! Egy meccsen bármi megtörténhet, visszavágó pedig nem lesz! Egy meccset, csak egy meccset, összesen ezt az egy darab meccset kéne megnyerni valahogy! Nem is kell megnyerni, jó az 120 perc után is! Hozzátok haza a Coppámat!!! Hajtás után kupagyőzelem!!!
Coppa: Milan – Alessandria 5-0 // FINALE!!
A tegnapi szép győzelem, és az összesítésbeli 6-0 azt jelenti, hogy a Milan 13 év után újra olasz kupadöntőt játszhat május 21-én. Mihajlovic az odavágón tapasztalt masszívabb pihentetés után, a visszavágóra már egy olyan sorral állt fel, amelyik akár bajnokin is kezdő lehetne, és ennek meglett az eredménye, már az első félidőben minden kérdést eldöntött az ismét zseniálisan játszó Kucka vezérelte Milan. Az ellenfelünk kezdeti lelkes, kockáztató játéka nagyon nem ízlett az álmosan indító csapatnak, de komolyabb gond nélkül sikerült letudni ezt a néhány percet, aztán ébredés után úgy fociztuk le a sokkal gyengébb erőt képviselő Alessandriat, ahogy az illett.
Continue reading
Irány a SuperBowl! // Alessandria-Milan
Alapvetően baromira szoktam félni az ilyen meccsektől, de igazság szerint ha ezt most nem húzzuk be, akkor tényleg nem lehet miről beszélni a továbbiakban. Ha ez nincs meg, az egy olyan foltot ejt majd Mihajlovics milánói karrierje alatt felhúzott bármelyik mellényen, öltönyön vagy taxissapkán, amit ennek az istennek az ideje alatt képtelen lesz lemosni. Continue reading
Elődöntő!
Az elődöntőbe jutás remek érzés, a csapat elszántsága, és harcossága még remekebb, de némileg árnyékolja mindezt, hogy még mindig rengeteg hibával, és pontatlansággal játszunk. Mihajlovic újabb ultimátumot úszott meg a római iksszel, és az elődöntővel, de ha nem szeretne újabbakat, esetleg a szezont még a Milan edzőjeként szeretné befejezni, mielőbb megoldást kell találnia ezekre, mert ami tegnap belefért, nem fog beleférni a következőkben. Hajtás után, visszafogott örömködés.
Continue reading
Fujtós tarhonya
Száraz, mint a jó kunsági homok, nehéz, mint egy talicska érett trágya, kapar, mint a legcudarabb házipálinka, és úgy érzed magad tőle, mintha lenyeltél volna egy kiló meggymagot. Állítólag egyszer valaki ráfújta az orrát, hogy jobban csússzon, persze, aki mesélte nekem, az is csak úgy hallotta valahonnan, ti is úgy terjesszétek, hogy beiktattok vagy 5 köztes szereplőt. Tisztára mint Platón Lakomája. Szerencse is, hogy nem láttam, mert aligha tudtam volna felépülni belőle, és akkor most nem tudnék posztot írni nektek. Na nem mintha ne lett volna doszt elég a Hellas-szopás, én azt mondom, posztot kaptok, oszt jó napot, a meccset magát meg inkább ki is hagyom a sunyiba. Még hétközi olvasnivalót is kaptatok Pálka arany tollából, ugye, hogy micsoda cukker-mukkerek vagyunk? Hajtás, pajtás!
Kiváló magyarázat // Milan-Crotone 3-1
Lezavartuk, megvan a továbbjutás – röviden ennyivel el is intézhetnénk a tegnapi kupameccset, de egy picit hosszabban nézve, arra garantáltan jó volt ez a Crotone elleni meccs, hogy néhányaknak kőkeményen benyomja az arcba a tükröt, hogyha esetleg lázadni támad kedvük, és nem mellesleg ez is egy igazolás volt Mihajlovics számára.
Continue reading