A szeretet ünnepének közeledtére csak a szokottnál is besózottabb autósok, a duplaszatyorral oldalba kapó népek és a plázákba beszabadult téli szünetes iskoláshorda pokoli hömpölygése emlékeztet. Jól illik a képbe a Juventus, legalább annyira hiányoznak nekünk, mint a Last Christmas az októberi Tescóból. Még annyira sem tudnak felajzani, mint egy 64 éves Mariah Carey, pedig nem is ettem mostanában sok pacalt. No de minden évben nyerünk valami kamu szart, van, hogy hármat is, nyeljük akkor be ezt most, mert 3 ilyen majdnem annyit ér, mint egy BL-győzelem. Hajtás után szeretetcsomagok.
krasnaja összes bejegyzése
Rangadó, emberek! # Roma v Milan
Eléggé elszoktunk már attól, hogy helyezésre menő, kard-ki-kard bajnokit vívjunk valamelyik riválissal, azonban mindenki azt írja, hogy most itt erről van szó, itten ma este ki fog derülni, melyik a calcio 2. legjobb csapata. Akárhonnan is nézzük, ezt a címet a Jóisten is a hazaiaknak teremtette, meg egyébként sem ezen az egy párharcon fog eldőlni, ki hol fog végezni, hanem azon a jó sokon, amelyeken eddig egészen jól muzsikáltunk. Ezzel együtt Montella elég nyíltan áll bele ebbe az egészbe, ő biztosan meg akarja csinálni a Romát. Legyen úgy, még akkor is, ha a médiánál az ellenfél a toronymagas favorit. Hajtás után idegenül feszengünk ebben a kissé szokatlan pozícióban.
Okosan! # Empoli v Milan
A Madonnina után újra itt van előttünk egy elvárt győzelem, egy kötelező három pont, mintha a meccs maga csak egyszerű formalitás lenne, és csóri toszkánok már jó előre könyvelték volna maguknak az újabb hazai bukót. Én azt mondom, csavarjuk egy kicsit lejjebb a hangerőt, és gondoljunk vissza akárcsak erre a szezonra is, milyen szűken tudtuk hozni azokat a meccseket, amelyeken legalább ennyire nekünk állt a zászló, mint a mostanin, lásd a palermói túrát vagy a Pescara látogatását. És ha ehhez hozzátesszük azt, hogy mindig szenvedtünk a kékek ellen, tök mindegy, hogy mit mond a statisztika, akkor elmondható, hogy cseppet sem tűnik olyan egyértelműnek már az a bizonyos. Hajtás után lényegre törően felvezetjük az esti métát.
Vár állott, most kőhalom # Palermo v Milan
A katasztrófaturizmus kategóriájába tartozik ez a szicíliai látogatás, kedves Olvasók, de még így sem kötelező a három pont, bármennyire is ultra cefet hullaszar jelenleg ez a Palermo. Valóban, a Rosanero ebben a szezonban nem csak simán gyalázatosan ótvar, hanem abszolút szinten kegyetlenül siralmasan szánalmas: eddigi öt hazai meccsüket kivétel nélkül elveszítették, két rúgott gól mellé 12-t nyeltek be csak úgy lazán. Zamparini papát valószínűleg utolérte az öregség, hogy nem rúgta még ki páros lábbal De Zerbit, de a Barbera népét sem értem, már rég úgy el kellett volna picsázniuk vizes törölközőkkel ezt a kutyütő bandát, hogy karácsonyig még a leülésnek a gondolatától is fejhangon visítsanak. Hajtás után megágyazó gondolatok.
Nincs kötelező # Pescara v Milan
A genovai gyomros után a Pescara ellen készülnek Montella fiai megmutatni, hogy a rock ‘n’ roll örökké éltet, legfeljebb néha megszalad a köptető szirup. Ördög és Isten útjukba nem állhat, legfeljebb Oddo meg a kancsal beadásai. Bizony írd és mondd: már 10 éve annak, hogy a téli mercatón bezsákoltuk a Lazio csékáját, a squadra házi fodrászát. Abban a félszezonban hatalmasat mentek Jankuval a két szélen, izmos és széles vállat adtak öregedő csapatunknak, minden ami ez után jött, már felejtős. (De azért hátha lesz egyszer a Buyern Munken edzője is, wáháhá.) Hajtás után valamilyen formában, mértékkel és tartalommal, de azért felvezetjük a délutáni métát.
Igen, máris! Genoa # Milan
Kedves Olvasók, rohamléptekben érkeztünk el a következő fordulóhoz: 2 óra múlva ismét a pályán a Csapat, pontosan 3 nappal a Juve-verés óta. Nagyot fordult velünk a világ az elmúlt hónapban, az elmúlt évek tömény undora után most már sokkal szebb a jelen. Valóban, elkezdtünk játszani, jönnek az eredmények, hihetetlen módon megváltozott az egész atmoszféra. Komolyan mondom, nekem az este jelenete, ha megengeditek, akkor nem Locatelli csodagólja volt, hanem az öklét rázó Gallaini. Nagyon régen láttuk már ilyennek az öreget, el is felejtettük, mennyivel is jobban áll neki ez a póz. Hogy aztán milyen jellegű hangulatkitörések fogják jellemezni az öreget ma este, azt még nem látjuk, de hajtás után villámtempóban megágyazunk a nagyérdeműnek.
Ej, de jó volt ez is! # Chievo 1-3 Milan
Cimborák, nyertünk, újra nyertünk, kiváló játékkal nyertünk! Magát nehezen adó vendéglátó otthonából hoztuk el a három pontot, végig élesen játszott a csapat, amikor úgy tűnt, kiesik a szerepéből, akkor is vissza tudta szerezni a kezdeményezést. Győzelmünk még akkor sem mondható esetlegesnek, ha az, aki csak a négyperces összefoglalót, talán találtnak is vélheti góljainkat. Nagyon egyben van most ez a gárda, beleadnak apait-anyait, egyfelé húzzák a szekeret, amennyire meg lehet ezt ítélni a kijelzők mögül. Újra élmény, újra kikapcsolódás, újra örömforrás Milan-meccset nézni. Hajtás után rövid örömködés.
Mielőtt még nagyon elszállnánk magunktól # Fiorentina v Milan
Tündér bogárkák, nem volt az olyan régen – egész pontosan 2014. március 26-án – hogy utoljára nyerni tudtunk a Franchiban. Alig 2 óra múlva újra nekifut a csapat, hogy megismételje ezt a bravúrt. Az elmúlt 1-2 meccs jó hangulatban, elviselhető játékkal telt, az eredményekre sem lehet panaszunk. Azzal együtt, hogy kilátástalan helyzetben talált minket a szeptember, ezek az emészthetőbbre sikerült 90 percek arra talán elegek voltak, hogy ne csak muszájból, köpködve üljünk le a képernyők elé ma este. Remélem, legalábbis. Persze ezek nem nagy dolgok, arra azonban mindenképpen jók, hogy kibírhatóbbá varázsolják ezt a lehetetlenül hosszúvá nyúló átmeneti időszakot. Hajtás után szűkre szabott kedvcsináló.
Ó, ió, ció, láció # Már keddenként is szopatol
Kedves Olvasók, adjunk akkor a kedd estének is Milan-meccsel! Ha a múlt pénteki volt az almás fahéjas tea, akkor a mostani alighanem a fahéjas almás lesz – kortárs filmművészetben kevésbé járatos barátaink is talán megértik majd ezt a hasonlatot, ha ad1 ugyanúgy nem nézik meg ez se, ad2 ugyanúgy csalánlevéles kényeztetésben fognak részesülni a szeretett Csapattól. Mert hát csapat az nagyon van, legfőképpen NAGYKAPITÁLISSAL. Most is kikerülnek egy páran a kezdőből, ezzel párhuzamosan lesznek, akik majd visszakerülnek, ó, ugye milyen izgalmasan hangzik??? És még játszópajtások is lesznek a Coccolino Gang személyében. Hajtás után megágyazunk az élvezeteknek.
Jelentkezzen, aki meglepődött # Milan 0-1 Udinese
Tipikusan mindenki megmondta előre-meccsen, helyenként kilátástalan, helyenként kifejezetten kilátástalan játékkal, fél-őszinte hajtással szoptunk ki az Udinese ellenében, úgy, hogy egészen a hajráig minden esélyünk megvolt arra, hogy egy random akcióból valahogy bevigyük a győztes találatot. Most azonban az a szerencse, ami a Torino elleni nyitómeccsen mellénk szegődött, most a vendégek pártját fogta, mi pedig egykedvűen konstatálhattuk a szezon első hazai vereségét. De mi ebben a pláne? Hajtás után könnyen elengedjük a dolgokat.