Urak, elérkezett az utolsó forduló: VÉGRE VÉGE!!! Csak holnap este lesz a meccs, de megírom most jó előre szerény kis munkámat, aztán nyugodjék. A firenzei Dózsa érkezik a félelmetes hírű San Siróba. A helyzet egyértelmű. Mi szeretnénk megtartani a 6. helyünket, hogy ne kelljen már július közepén elindítani a KGST-hakninkat. A Fió viszont nyolcadik vagy kilencedik lesz – nekik aztán édes mindegy. Valódi ellenfelünk, akik tényleg bele akarnak köpni a levesünkbe, az Atalanta lesz, ők a kiesés elől menekülő Cagliari vendégeként lépnek pályára. A bergamói pöcsösök – ha egy kis eszük van – nem akarnak maguknak rövid vakációt, feltételezem, hogy nyerni akarnak. Ezzel azért nem egyeznek teljes értékben vendéglátóik nézetei, a szárdok ugyanis még ki is eshetnek. Ehhez az kell, hogy a Crotone nyerjen Nápolyban, ÉS a SPAL pedig otthon intézze el a Sampot. Nem lehetetlen, hogy ez bekövetkezzék. És hogy mi lenne nekünk a legjobb? Hát nyilván az, ha egy laza 2-0-lal elintéznénk a saját meccsünket, és akkor lehet pökni a többire. Sokkal több okosság hajtás után sem lesz.
Majdnem
