A héten Mihajlovics gondjai gombamód elkezdtek szaporodni, amire össze is rántotta a csapatot, sőt, a komplett stábot egy közös vacsorára – ilyenre mondjuk nagyon rég nem emlékszem már, persze kapott jócskán publicitást is az esemény. Viszont tartományi derbi lészen’ szombat este, jónehán’ kérdéssel. Continue reading
Meg az, hogy igazi fokmérő. Mert körülbelül erről szólhat a Lazio elleni meccs: Mihajlovics nem győzte hangsúlyozni, hogy ki, mi, miért és mennyire fontos, szóval ebben lehet valami. Mondjuk ha tényleg odapörkölnénk a lómaiaknak estére, az lehet, hogy fontos lenne. Continue reading
Kedves barátaim, végre itt a várva várt derby!!! A csupán 2 éves múltra visszatekintő patinás párharc méltó folytatása következik a San Siróban ezen a napsütéses október végi vasárnap délutánján. A másfél milliós Milánót, de nem túlzás állítani, hogy egész Olaszország, sőt, a világ futballszerető közönségét lázba hozta az évszázados uralkodó északi gigász AC Milan és a feltörekvő vidéki trónkövetelő Sassuolo csatája, a harc, amelyben nincs annyi vér, verejték és szenvedés, amennyi drága lenne a jutalmul járó dicsőségért cserébe. De több ez, sokkal több, mint egy egyszerű futballmérkőzés, itt kérem valóságos társadalmi eseményről van szó, máskülönben nem Bertolacciról pletykálnának a város szépei a fodrásznál, és nem lehetne Zapata-mezben bárkit leszólítani a színházban. Hajtás után aláállunk.
Az Eb-selejtezők izgalmai után végre folytatódik a világ legszínvonalasabb bajnoksága a világ legeredményesebb csapatával, amelyet a világ legeredményesebb elnöke vezet a világ legkopaszabb transzfergurujával együtt. Az izgalmakat pedig csak fokozza, hogy a Bl-helyért küzdő méltán népszerű torinói csapattal mérheti össze erejét a világ legbalkánibb maestrója. Ennek örömére új, meglepetés felállással készülünk, állítólag 4-3-3 lesz, de még az is lehet, hogy egy trükkös 4-4-2.
Hűvösödnek az éjszakák, egyre csípősebb a levegő reggelente. Kabát nélkül nem látsz senkit már a buszmegállóban, csak a cefet söreinktől elázott német turisták nem fáznak már egy szál pólóban. De a víz, a Balaton vize még nekik is hideg, senkit sem zavar már a madárszar a stégeken, pedig most aztán de jól be tudna hűlni az a pár doboz sör. A kertben is sorra potyognak lefelé a zöld paradicsomok, nem nekik való ez az idő már. Így vagyunk ezzel mi is, milanisták, elmúlt a nyár, az az időszak, ami a legjobban áll nekünk a sörmeccsekkel, a sajtótájékoztatókkal és a mercatóval. Node mindez már elmúlt, szegény gallianik sem ciripelnek a fűben. De lesz-e vénasszonyok nyara? Milan-Napoli holnap este.
A hétközi udinei közel sem sétálgatásból álló etap is rávilágított arra, hogy ez a Milan még messze nem az, amelyik bármikor hátradőlhet – ugyanakkor kivételesen ezt nem sikerült most teljesen elrontani, és megint elléptünk +2 pontra a Juventustól. A griffeknél sem várhatunk alapjaiban mást, feltéve,de több izgiséget is tartogat a vasárnapi ebéd. Continue reading
Az Udinese ellen pörgetheti tovább Szinisa Úr a szerencsekereket. Eddig kettőt nyert, kettőt vesztett, voltak egészen bíztató jelenetek, voltak egészen gyászos helyzetek, lassan pedig kezd elválni az ocsú a búzától. Csak rá kell érezni a ritmusra, hogy egy klasszikus antik polihisztort idézzek és máris közelebb kerülünk az igazsághoz.
Csak a Madonnina kegyeinek szólt a múlt heti fellángolás, vagy tényleg komolyan vesszük magunkat innentől? Akár ennyire is redukálhatnánk a holnap esti métával kapcsolatos felvezetőnket. Érzelmi okokból azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne szórjuk tele sallangokkal teljesen feleslegesen a felületet. Így is lesz, széép-naagy tőrténelmi összefüggés környezetbe helyezzük a dolgokat, a nagy római blogger előd-példakép mintájára, igaz, mi nem olyan csiribiri emberekkel foglalkozunk, mint Thészeusz vagy Romolus, hiszen itt van nekünk Szinyó meg Pippó, akik nem olyan piszlicsáré dolgokkal foglalkoznak, mint holmi városalapítások. (Hanem mivel is???)
A Pippo idejéből maradt erjedt moslékot már bekanalaztuk, elég volt! Kérjük, követeljük az új fogást! Az alapanyagok ugyan nem sokban változtak, a szakács viszont friss, mutassa hát meg, hogy mit tud! Az első két forduló megmutatta, hogy valamit ki kell találni. Láttuk, hogy ott tartunk, ahol a part szakad. Ezt a legőszintébben maga Szinyó ismerte be. Volt rá három hét. Három hét nem a világ, ahhoz azonban elégnek kell lennie, hogy lássuk, van-e még idén kiút a fostengerből, avagy nyomunk egy szaftos remake-et. Igenis, látni akarom holnap, hogy ugyan nem vagyunk makulátlanok, vannak még bajaink, de Szinyó elindult egy úton, vannak válaszai, képes futballt előcsiholni ebből a hervatag bagázsból. Aztán lehet, hogy a pesszimistáknak lesz igaza, és bebizonyosodik, hogy Krisztus is csak vízen tudott járni, nem szartengeren, mit akar akkor egy Szinyó, alias Miha, alias Traktoros, alias Cigány, alias Barbika, alias Borovói Bombázó, alias Barbika, alias Kamionos.
Az egyre gyászosabb mederben csordogáló mercato árnyékában újra bajnokin szerepel a csapat, ezúttal az Empoli látogat, Mihajlovic első hazai meccsén, a San Siroba. Mondanunk sem kell, hogy kötelező (lenne) a győzelem. A szeptemberi válogatott szünet miatt szokták mondani, hogy a szezon első két fordulója ugye még a felkészüléshez tartozik, ez igaz, csak míg a barátságos haknimeccseknek igazából csak anyagi tétje van, itt már pontokat osztanak. Emiatt se lenne rossz végre megszerezni a 2015-2016-os idény első pontját/pontjait.
Hajtás után elméletben agyonverjük az Empolit. Continue reading
