Bajtársak, a szezon első igazi rangadója következik, mindjárt szeptember 3-án az ötödik fordulóban, hopp, ott is kacsint a Madonnina!!! Az előjelek olyanok, amilyenek, ha felkentük volna a csempéseket a csapatbusz oldalára, akkor nyílván feljebb lenne a vaker. De izzadjon csak az ő picsájuk, bőven van miért!!! Ez van, nem nyalogathatjuk a tökeinket, mint a kutyák, ha nem akaródzik a kánikulában leszaggatni az elhaladó ipsét a bicikliről. Ezt dobta a gép, most kell odatenni a legjobbunkat. Lehet azt mondani, hogy van még pont 36 meccs ezeken kívül, ja tényleg, csak a legnagyobb rivális megverése egy meccsen akár annak leelőzését is érheti a tabellán, ahogy azt tavaly megfigyelhettük. Persze ne legyünk városi parasztok, van őszi vetés, meg van tavaszi vetés, mikor búza, mikor akna. A lényeg, most se megnyerni, se elveszteni nem tudunk semmit sem, épp „csak” a meccset. De ha már szembejönnek ezek a pocokarcú bánatok, élükön a legszánalmasabb csatornapatkány baklavással, plusz még hozzátéve, hogy közös forzázásunkkal mindent, csak nem egy elvesztett városi derbyt akarunk megünnepelni, akkor igen, igyunk vért, szedjük szét apró darabokra a szomszédhordát, hogy csillagot lássanak, sokat, pontosan kettőt pedig majd jövőre, a mi mezünkön!!! Hajtás után becsöngetünk kisöcsinek egy túrós fagyival.

Egy éve még úgy íródott volna ez a poszt, hogy jaj megint megyünk az irritáló zöldekhez, kinek van ehhez kedve, akkora mumusok, Berardi megint mesternégyest vág stb stb. Most viszont már a lehető legjobb emlék jut eszünkbe róluk, pár hónappal a bajnoki cím után megint hasonlóan domináns teljesítmény kéne a Mapeiben a derby előtti önbizalom növelésnek. Szokatlan időpont, kedd 18:30-as kezdés, rövid beharangozó a tovább után.

Pajtások, ez nagyon kellemesre sikeredett, nagyon lazán, nagyon simán, nem túlságosan sokat kiadva magából gyakta le a Milan a Bolognát 2-0-ra szombat este. Nem nagyon volt itt izgalom, a kummantszekció ritkán ilyen csendes. CDK ügyes volt, Rafa végre megrázta magát a sok szidalom hatására, Zsír nagymester is elindította a gólgyártást. Most már el lehet mondani ennyi idő után, hogy az őszi szezon során a bajnokságban azért jellemző a csapatra, hogy magabiztosan és hatékonyan le tudja nyomni a közép- és kiscsapatokat, ennek láttuk egy nagyon szép példáját tegnap este. Hajtás után néhány momentum kiemelve a látottakból — aki mindenre kíváncsi lenne, és a krumplilevesről azt gondolja, hogy legyen krumplileves, nem biztos, hogy jól jár velem!

Minden, amit tudni szeretnétek az előttünk álló évadról. Meg az is, amit nem. Lesz-e hatósági áras vihar karácsonykor? Hány nap homofiszt kapsz januárra? Mikor lép fel Madonna legközelebb a Szigeten? Vajon a konyha melyik elérhetetlen zugába szart be a bezárt macska? Mikor lesz végre zöld első számú meze szeretett csapatunknak? Hajtás után inkább el se olvasd, csak görgess a végére, másold le a tételsort, és kummantold meg, hadd szórakázzunk mi is!!!

Continue reading →

Minden mém ellenére, most valóban jó azért, legalábbis én így éreztem. Nem a régi már ez az Atalanta, de mi sem tündöklünk egyelőre tavalyi fényünkben, amiben sok meglepő nincs így augusztus közepén a második fordulóban. Ebben a meccsben most ennyi volt, és ezt se feledjük, hogy rosszul azért nem játszottunk, még akkor sem, ha tudott hiányosságok ismét felütötték a fejüket, szóval elégedettnek nyilván nem kell lenni, de nagyon csalódottnak sem, a tovább után mondom is miért.

Pajtások, rég volt már ilyen: augusztus közepére már lényegében lezárult a mercato, összeállt a csapat, alig vannak sérültek, bajnoki címvédőként utazunk a korábbi mumus Atalantához. Erősen tolerálható állapot. Na jó, esetleg beesik még egyméter kilencven lédig verőnéger az adott napi árfolyamon, meg Kalitka elmegy kölcsönbe a Sampba tanulni a helyi Mágustól, de ennyi. A vendéglátók felett 3 meccses győzelmi sorozatot tartunk nyilván, a még az átkosban minket folyamatosan leckéztető meg oltogató Gasperini mester is azt nyilatkozta a meccs apropóján, hogy a Milan a modell a pályán és a pályán kívül is, mi kell még? Hajtás után álom alapítási.

Eljött az idő végre, indul az új szezon, és bizony címvédésre készülünk, ízlelgessük még ezt egy kicsit továbbra is. Rögtön egy kellemetlenebb ellenféllel kezdünk, ezek a zebrák még a tavalyi menetelés során is megszívattak minket a San Siroban, mumusnak nem nevezném őket, de szoktak gondot okozni. Még többnyire mindenki a nyarat éli, a mercato nyitva, ez a szokásos felvezető meccs lesz a dögmelegben, úgyhogy komoly sziporkázást nem érdemes várni. Győzelmet viszont igen, a tovább után a szezon első beharangozója, előtte pedig egy képen a tegnapi nap kiváló híre.

De még milyen, azt a sistergős kutyaúristenit!!! Annyi a hír, hogy csak kapkodjuk a fejünket!!! Több itt a fordulat, mint a bajnokságban!!! Nem szeretnék nagy életbölcsességeket megosztani, de vidéken sokkal inkább túlélhető ez a fenenagy hőhullám, mint egy nagyvárosban!!! Pedig azt mondják, hogy a Kiskunság már most is félsivatag, lehet, de szerencsére még nem betonozták le!!! Így hát maradt erő egy hevenyészett és szedett-vedett miabánat van poszt megírására, hajtás után!!!

Continue reading →

Bajnokok, visszatértünk! A nagy ünneplés után itt a nagy ítélethirdetés ideje. Lesújtanak a súlyos kalapácsok! Már olyan rég nem írtam, hogy itt ülök fél bekezdésen mióta már! Előszedem akkor a mindig előhúzható helykitöltő varázs kifejezéseket: Hétszünyű Kapanyányi Monyók, Y-bárca, rejtett foglalkoztatás megdönthető vélelme. Hajtás után veressétek oda Ti is!!!

Continue reading →

MEGCSINÁLTUK! Olaszország bajnokcsapata vagyunk, immáron 19. alkalommal. És ez bizony az egyik legszebb és legváratlanabb bajnoki címünk. Itt van ez a csapat az MVP Leaoval, megannyi tehetséggel, Tomorival, Maignannal, Tonalival, Bennacerrel stb, és persze a nagy öreggel, akinek valami elképesztő módon tudok örülni: Zlatan Ibrahimovic. De az igazán szép az, hogy bárkit említhetnék, mert basszameg mindeannyian odarakták. Katartikus élmény számomra, a tovább után most csak képek, mert errről nincs mit írni, csak ünnepelni a 19. scudettot. Lesz értékelés később a szezonról, lesznek legjobbak, ezúttal viszont csak ennyi: Campioni d’Italia!!