Urak, maga a vereség egyáltalán nem meglepő, azon viszont szabad, és talán meg is kell hökkenni, hogy ennyire erkölcstelenül szélesre vettük a terpeszt. Mindennemű statisztikai alapon nyugvó kimosdatás okafogyott: az eredmény teljesen reális, kiütött minket a Lazio és szevasz. Az elején még nem látszott, hogy ekkora gáz lesz belőle, ugyanis úgy volt, hogy nem is lesz meccs. Aztán mégis pályára kellett lépni, innentől pedig nagyon rosszra fordultak a dolgok. Az egész egy olyan boxmeccsre hasonlított, amely hiába volt pro forma sokáig kiegyenlített, sajnos egyértelmű volt, melyik fickónak nehezebb a keze. Aztán belenéztünk egy arcot leomlasztósba, de mivel a fociban nincs TKO, és nem is lehet bedobni a törölközőt, mehetett tovább a méta, hogy legalább kozmetikázni tudjunk az eredményen, ha már a kiütés tényét nem tudtuk meg nem történtté tenni. Ez van, pont, aki azt hitte, hogy nem kell a pályán is leróni a nyári mega fifázás árát, az bizony álomvilágban élt. Continue reading
összefoglaló kategóriaarchívum
Készülgetünk, alakulgatunk # Milan 2-1 Cagliari
Kedves Olvasók, a lehető legjobban sült el a „nyári szezon” utolsó meccse, ugyanis hazai pályán le tudtuk gyűrni 2-1-re a szárdokat. Nem győztünk nagyon, nem is játszottunk különösebben jól, még azt se mondhatnánk, hogy különösképpen magabiztosra sikeredett ez a győzelem. Valóban, az egyébként masszív alsóházi Cagliari végig meccsben tudott lenni velünk, inkább kiemelkedő egyéni teljesítmény(ek) döntöttek, nem egy erős csapatjáték. De hát mást nem is várhattunk, végül is csak 7 (8) új igazolás szerepelt a kezdőben. Azt gondolom, ebből a nyár végi pár meccsből jobban kijönni nem lehetett volna, aztán a válogatott szünet után, az igazi szezon rajtjakor majd úgyis elválik, mennyire tudjuk felvenni a lépést a csapatépítésben előrébb tartó gárdákkal.
Mélyek leszünk // Skhendija – Milan 0-1
Igazán nagy meglepetés nem ért minket Macedóniában, és önmagában már ettől a ténytől teljesen elégedettek lehetünk. Jöhet a csoportkör, kicsit még a szárdok előtt Európázunk. Continue reading
Mögé, elé # Skendija i Crotone
Kedves Barátaink, idő híján egy hibrid öfi-behari poszttal szeretnénk kedveskedni Nektek. Adná a Jóisten, hogy több időnk legyen, és meg tudjunk mindent szépen és jól csinálni, ahogyan annak a rendje meg a módja, de hát sajnos van az úgy, hogy örülsz, ha még napszállat előtt ki tudsz kecmeregni a zalai dombok közül, otthon még eldolgozgatsz úgy éjfélig (szabin, úgy a fasza), aztán meg ha a benned pislákoló halvány lelkiismeret utolsó foszlányai nem engedik, akkor még nem térsz nyugovóra, hanem megpróbálod taccsra menteni ezt a szögletre tartó labdát. Nem, nem ez nem sajnáltatás volt, hogy is ne, amikor egy 3-0-ra simán azt tudjuk mondani, hogy jó, jó, ez most még elment, de még legalább ennyit benne hagytunk?! Hajtás után minimális formátumú helyzetértékelés.
A Crotone tavaly éppen bent tudott ragadni az A ligában, sokak meglepetésére. A nagy tavaszi hajrát még nem pihenték ki, avagy szeretik a nosztalgiát, és elő-előveszik a pakliból dicső múltjuk hagyományait. Most persze lehetne azt mondani, hogy dehát mi ennyire jók vagyunk, hogy innentől magabiztosan ütni fogjuk az alsóházi csapatokat, de ez egy méretes önbecsapás lenne. A Crotone nekünk augusztusban, tíz emberrel nem tud mérce lenni. Pedig adná magát, hogy megdicsérjünk több jó teljesítményt nyújtó játékost is, kezdve Susóval, aki szerzett magának jobb lábat, Cutronével, aki igazi kis gólvágóként jelentkezett be a nagyok között, és emellett még az előkészítésben is otthon van, Calhanogluval, aki végre ki tud osztani igazi zsugákat is, ilyeneket pedig már valami félelmetesen régen nem láttunk ettől a csapattól, és akkor még nem is említettük a négytüdős Kessie-t vagy a magabiztos és jól passzoló Musacchiót stb-stb.
Mégis azt mondom, ki fogjuk mi még fizetni a valós árát ennek a nagy nyári átműtögetésnek, és csak remélni tudom, hogy Montellával át tudjuk lépni az árnyékunkat, és nem kell majd valaki újnak kitalálnia mindent a legelejétől jövő nyáron.
Bouna la prima // Craiova-Milan 0-1
Ahogy a művelt olasz mondja, azaz „elsőre jó volt”. Nagyjából ennyiről szólt a Romániában lejátszott Európa-liga meccs, ami lehet, hogy több dologra rávilágított, csak az a kérdéses, hogy ezekkel mennyire kell foglalkozni, nagyjából három héttel a bajnoki rajt előtt. Continue reading
sapat // Cagliari – Milan 2-1
Csirko gondolatmenetét továbbhozva, csapat még nem vagyunk, bár az is kérdéses, hogy mennyiben kell komolyan venni a Szardínián történt szezonzárót. Continue reading
Éljen, csatlakoztunk az unióhoz! // Milan-Bologna 3-0
Kicsit talán túlzott happiness ütötte fel a fejét a lefújás az után, hogy egy harmatgyönge Bolognát végül sikerült bedarálni – és nincs mit tenni, jön a heti két meccs és a július végi selejtező. Continue reading
Tényleg már csak kettő // Atalanta-Milan 1-1
Reálisan kevesen gondolhatták, hogy sikerül majd nyerni Bergamóban, mindaz pedig már igencsak a honnan nézem kérdése, hogy ez az iksz ezzel a taktikával és kerettel mennyire és mire értékelhető. Continue reading
Jenga a javából // Milan-Roma 1-4
Meglepő lett volna, ha le tudjuk nyomni a Romát, ehhez képest mintha mi kaptunk volna ki egy hete egy városi derbin, és ólomlábakon mozogva kaptunk egy sima négyest úgy, hogy ha ez hét, az sem lett volna túlzás. Elég szétcsúszott az építmény, szerencsére már csak három kör van. Continue reading
A hetes szám szentségében # Szar Crotone, szar Roma
Emberek, most ilyen hibrid összefoglaló/beharangozó poszttal jelentkezünk, ha nem gond. De ha az, akkor is. A Crontone ellen mocsoklavináról is lehet és kell is értekezni, a Roma elleni „rangadóról” pedig nyilván kötelező. Van egyfajta lefelé hajló íve az amúgy sem császári meg királyi szezonunknak. Lehet, hogy már nem emlékeztek rá, de sokáig voltunk harmadikak. Aztán lecsúsztunk ezekre a kevésbé patinás helyezésekre. Mostanra pedig akkora lett a nihil, mint mondjuk pontosan egy éve a Brocchi úr regnálása alatt. Most lehet azt mondani, hogy szar Montella nem tud motiválni, szar játékosok nem tudják mit jelent a Milan-mezt viselni stb. stb. stb., kurvaannyát az összesnek (Boldog Anyák Napját, egyébként!) De szerintem inkább arról lehet szó, hogy kurvára nem akarunk odaérni az Erópaliga selejtezőre. Ahogyan tavaly sem. És ahogyan a gyökér kuzinok meg a féreg violák sem, mert már ráuntak ők is. Hajtás után szarozunk még egy keveset az ünnepi hangulat elmélyítéséért.