Ez most egy katartikus vasárnap este lett, teljesen váratlan módon. Rég játszottunk ilyen jól, rég nyertünk ennyire, rég láttuk a tavalyi bajnokcsapatot, a Pioli foci legjavát egy egész meccsen keresztül, most megkaptunk mindent, ráadásul az idei szuperbajnok otthonában. Tovább után – végre – egy őszintén lelkes és dicséretekkel teli összefoglaló, legyen olyan a szezon utolsó két hónapja, mint ez a meccs!

Bár sokkal nagyobbat szólna, ha most megszórnának minket egy hatossal, és így tennénk ki őket a BL-ből. Pajtások, egy meccsen vagyunk olyan jók, mint a kukások, de kettőn is, összesítésben, és ezt meg is fogjuk mutatni, ebben egészen biztos vagyok. Kíméljük megy egymást a kötelező köröktől, ez nem az a blog. Spalletti egyébként csúcszsír cukorpofa, innen is vakszolom a kéményseprőbajszát. Elmondta, hogy szerinte a tabellán kialakult helyzet az ő érdemük. Elismerve, amit el kell, ez az idei Serie A capolista után a legmélyebb mocsár, visszaintegetnek a ‘korai 10-es évek, amikor az Udinese 60+ néhány ponttal be tudott húzni bronzokat. Ez nem egy túl inspiráló közeg, főleg, ha nálunk idén zéró örömfocit látni, ide tényleg kell a tét, különben a srácok kedve setét. Hajtás után röviden felvezetjük a témát.

Urak, Hölgyek, rögtönzött és megkésett, összehányt összefoglaló, úgy, hogy nem is láttam a meccset, csak a kummantokat (tehát igazából láttam). Na jó, most az előbb megtekintettem egy 3:13-as öfit. Most mit mondjak, a saját taknyunkon csúszott vissza a csapatbusz egészen Milánóig. Hajtás után semmi érdekes.

Continue reading →

Pajtások, a hétközi BL-győzelem után ismét a húrok közé csapunk, ezúttal az egyik alsóházi nagy kedvenccel, az egyik S-betűs rémünkkel, a csodálatos Salernitanával találkozunk hétfő este. Már az odavágón rezgett a léc, annak ellenére is, hogy lejátszottuk a pályáról a valahogy mindig bentmaradó bordókakat. Most sem lesz könnyű, a londoni kiruccanás valószínűleg még érezteti magát, Stef pedig nem akar rotálni a jelek szerint, plusz nem mi leszünk a motiváltabb csapat a pályán, ez szinte borítékolható. Hajtás után rövid felvezetés.

Continue reading →

London, BL-nyolcaddöntő visszavágó.

Az előny minimális, de nálunk van.

Amikor utoljára hasonló cipőben jártunk, akkor Allegri kirakatcsapata elhasalt Barcelonában. De ennek már 10 éve, az akkori nagy bajnokok közül már csak az akkor még fiatal titánok, mostmár aranylabdás világsztárok játszanak:

Fáraó -> AS Murinnyó

Prince -> Dárdai BVSC

Niang -> Ószeres, kéregető, lomis létforma

Bojan ->Vesszen Kobe

Daliás idők voltak ezek, de ma már más a stájsz.

Ha már így összefutott 3 kopasz talján edzőlegenda, akkor illik, hogy körbeadják egymásnak a faszkorbácsot. Stef szombat este átvette Italianótól nagy tisztelettel, ma pedig továbbadhatja Bundás Tóninak, aki majd jövőre visszadja a feladónak a Konfertelmes Ligában. Addig is a fejére telepített életnagyságú „PomPom és MirrMurr kandúr elutazott a holdbeli sztyeppékre” makett simogatásával vigasztalódhat.

Srácok, tiszteljétek már meg magatokat, meg talán minket is azzal, hogy elhoztok nekünk egy igazi topcsapatot egy éles ki-ki meccsre a San Siróba, legyen már egy kis nosztalgia élményünk. Ez a gedvás Szpörsz ahhoz nagyon kevés. Hajtás után tényleg csak röviden.

Continue reading →

Próbáltam valami értékelhetőt írni erről a meccsről, de nagyon nehéz lenne, mert maga a csapat teljesen értékelhetetlen volt. Már az első 20 percben sejthettük a sorsunkat, mivel gyakorlatilag a félpályát sem sikerült átlépnünk, teljesen domináltak minket a hazaiak. Vajon csak visszaléptünk kicsit a januárba, és szerdán már helyreállnak a dolgok, vagy az előző négy meccs volt a kivétel, és további szenvedésre számíthatunk? Ez a tovább után még nem derül ki, az viszont igen, ki volt az egyetlen értékelhető emberünk, és kik jelentették a legnagyobb csalódást szombat este.