Nohát, előttünk egy újabb mérkőzés, amely közelebb visz minket a megváltást jelentő nyári szünethez. Li Szin Cin úrék országlásának második meccse egyébként. Nyilván az Empoli úgy en block le van szarva, a lényeg, ami mindenkit érdekel, az az, mi lesz itt nyáron, milyen jellegű mozgások várhatóak. És akkor el kezdenek repkedni az összegek. Ebbe én nem merek beszállni, mert az is hihetetlen, hogy ennyi pénzt össze tudtak gubázni az úriemberek, elég keményen tolják, és nem lenne racionális a lépésükről, ha megállnának ennyinél. De reméljük, azért senki sem fog éhen halni emiatt Kínában. A toszkánok látogatása meg maximum arról szólhat, hogy akkor innentől kezdve mindenki nagyon-nagyon meg szeretné mutatni, hogy mennyire is fontos lenne őt megtartani ehhez az új projekthez. Meglátjuk.
Címkearchívumok: serie_a
Milyen 4-0? # Milan 4-0 Palermo
Olyan rég volt, hogy talán igaz se volt. És mégis. A Milan megverte, és 4-0-ra verte meg a Palermót. Kész sci-fi azok után, hogy megbízhatóan éppen csak egy kicsivel tudtunk eddig nyerni szinte kivétel nélkül, elég csak ránézni a gólkülönbségünkre. Mi lehetett most más, ötletem nincs. De azért csak jól van ez így, lehet, hogy a fiúk tudtak valamit, netalántán a Don megsejtett valamit, és meglepte magát egy KO-győzelemmel így a legutolsó meccsén. Hajtás után visszafogott örömködés. Continue reading
Ferenc! # Milan 1-0 Genoa
Kedves barátaim, egy igazi jóféle lazulós, kellemes értelemben vett izgalommentes hazai 1-0-on vagyunk tól, hát nem tudom, ti hogy vagytok vele, mondjátok nyugodtan, de nekem valósággal simogatta a kis lelkem, hogy nem kellett görcsölni núlkettő és egyéb járulékos hupákságok miatt. Az órát se kellett nézegetni, szép lassan lecsorgott a meccs, mert minden úgy ment szépen előre a maga az útján, mint égen a csillag. Ilyen is kellett már, na! Én mondjuk hozzá tudnék szokni ehhez a formátumhoz is, szóljon valaki Tibi bácsinak. Hajtás után egy picit megpiszkáljuk a dolgokat, de nem nagyon, mert igazán nincs miért, beírok mindenkinek egy jó nagy piros pontot.
A világ legértelmetlenebb posztja # Sassuolo 0-1 Milan
Gyerekek, régen régen még a kettővel ezelőtti helyen voltak ám retro meccsposztok, úgyhogy ennek felevenítésére most valami hasonló műfajú szösszenet következik. Most azonban nem fogunk visszamenni Mózesig meg az égő csipkebokorig, éppen csak 2017. február 27-ig, amikor is amolyan télzáró, farsangi, ördögűzős hangulatunkban elmentünk busót járni a rettegett susuellói kertek alá, és most voltunk akkora csibészek, hogy mi tettük be a bűzös, taknyot prüszkölő, mindenkire üzekedő bakkecskének, és nem pedig fordítva, azt a szomorú szemű szerelmetes édesanyjukat, hej, hej, hej!!! Hajtás után sietve még egy pár szó, mert este máris itt a Kijev, és azt is be kell valakinek harangoznia.
Violatiprás # Milan 2-1 Fiorentina
Kedves barátaim, nyertünk ugyan 2 nappal ezelőtt, végül is rangadónak is beillett a dolog, de engem nem ragadott torkon az élmény. De hát végtire is csak lőttünk 2 szép gólt, s csak egyet kaptunk, erősen felforgatott csapatunk vitézül állta a sarat a hétközi fritzveréstől kissé lekonyult violákat. Ez azért így rendben is van, az meg, hogy a második félidőben eléggé „taktikussan” játszottunk, az egy másik dolog, azt már tényleg csak túl kellett élni. És hogy ezzel még mindig csak a 7. helyen vagyunk? Na és, volt már rosszabb is, nem??? Naugye.
A helyünkön lennénk? # Bologna v Milan
Nagyon sokáig hihettünk benne, hogy idén most már tényleg nem olyan lesz, mint amilyen szokott, de aztán úgy alakult, hogy most már egyre inkább kezdünk visszatérni a már jól megszokott állapotokhoz. De tudjuk, hogy ez csak az őszi „diadalmenet” fényében kelthet bennünk megütközést, a szezon előtt a nagy többség azért valami hasonlóra számított. Hogy mi következik, csendes beletörődés a megmásíthatatlanba, avagy újabb feltámadás? Nos, ezt egyelőre még nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy az előző fordulóban szénné gyalázott Bologna otthonában hétközizünk ma este.
Legyen akkor valami # Milan v Napoli
Kedves barátaink, vezessük fel akkor az esti meccset, még ha nem is ez a legfontosabb most az életben. De maradjunk a szorosan értelmezett témánál. A Milan 4 éve nem tudott ilyen sok pontot szerezni egy félszezon alatt, mint most (37). Tehát a számokban mindenképpen kimutatható az előrelépés. Most indul a ritorno, én azt gondolom, ha csak még egyszer ennyit sikerül összehozni, már jók vagyunk. Persze jó lenne többet, még többet, de ehhez tovább kell javulni. Mostani ellenfelünk, a Napoli, a tabellán is közvetlen riválisnak számít, ősszel elvertek minket, tavaly szétgyaláztak minket a San Siróban, ütni kell őket. Hajtás után óvatos duhajkodás.
Köd, vírusok, ónos eső # Milan v Cagliari
Kedves Mindenki, 2017-ben is követjük a métát, mindjárt itt van nekünk ma estére egy jó kis konzerv szardínia. Majd elválik, mennyire adják könnyen magukat, ha egyáltalán, ugyanis, lehet, hogy nem emlékeztek, de az utóbbi két januári nyitányon csúnyán elvéreztünk, a Bologna és természetesen a Sassuolo is három ponttal távozhatott a San Siróból. Illendő lenne tehát most valahogy elkenni ezeknek a szakadt szigeti halászoknak a száját, de – ahogyan a múlt példái is mutatják – nem mehetünk biztosra, most sem. Pedig tényleg nem ártana, ha megszórnánk őket, mint a Jóisten itt nálunk a megyei utakat a napokban, mert már csak január van, és bizony nem esne rosszul, ha visszaelőznénk a homikék rétegeket. Hajtás után visszafogott harcba indító.
Rangadó, emberek! # Roma v Milan
Eléggé elszoktunk már attól, hogy helyezésre menő, kard-ki-kard bajnokit vívjunk valamelyik riválissal, azonban mindenki azt írja, hogy most itt erről van szó, itten ma este ki fog derülni, melyik a calcio 2. legjobb csapata. Akárhonnan is nézzük, ezt a címet a Jóisten is a hazaiaknak teremtette, meg egyébként sem ezen az egy párharcon fog eldőlni, ki hol fog végezni, hanem azon a jó sokon, amelyeken eddig egészen jól muzsikáltunk. Ezzel együtt Montella elég nyíltan áll bele ebbe az egészbe, ő biztosan meg akarja csinálni a Romát. Legyen úgy, még akkor is, ha a médiánál az ellenfél a toronymagas favorit. Hajtás után idegenül feszengünk ebben a kissé szokatlan pozícióban.
Okosan! # Empoli v Milan
A Madonnina után újra itt van előttünk egy elvárt győzelem, egy kötelező három pont, mintha a meccs maga csak egyszerű formalitás lenne, és csóri toszkánok már jó előre könyvelték volna maguknak az újabb hazai bukót. Én azt mondom, csavarjuk egy kicsit lejjebb a hangerőt, és gondoljunk vissza akárcsak erre a szezonra is, milyen szűken tudtuk hozni azokat a meccseket, amelyeken legalább ennyire nekünk állt a zászló, mint a mostanin, lásd a palermói túrát vagy a Pescara látogatását. És ha ehhez hozzátesszük azt, hogy mindig szenvedtünk a kékek ellen, tök mindegy, hogy mit mond a statisztika, akkor elmondható, hogy cseppet sem tűnik olyan egyértelműnek már az a bizonyos. Hajtás után lényegre törően felvezetjük az esti métát.