2016. május hónap bejegyzései

A határ meghúzva // Milan-Juve 0-1

Sok szögből nézhetnénk ezt a Juve elleni kupadöntőt, de a vége ugyanaz marad: a Juve attól Juve, hogy megnyeri ezeket a meccseket, nekünk meg marad a szimpatikus vesztes szerepe. Nem túl hízelgő, na, főleg, hogy ilyenből volt már idén, ami után ugye meg is köszöntük Mihajlovics munkáját. Most is köszöngetnénk, de inkább már az újaknak, és lehetőleg júliusban. Continue reading

KELL!!! # Coppa Italia Finale

Gyerekek, ne vicceljünk már, a Coppát meg kell nyerni!!! Nincs választás!!! Mikor nyertünk utoljára valamit? Nagyon régen! Mikor leszünk ismét ennyire közel egy trófeához? Ezt inkább meg se tippeljük! Egy szó, mint száz: ha egyszer meg lehet nyerni, akkor nyerjétek meg valahogy, nem érdekel, hogy, de nyerjétek meg!!! Nagyon sok rossz történt velünk, úgyhogy ezt most meg kell nyerni!!! Kész, ennyi!!! Egy meccsen bármi megtörténhet, visszavágó pedig nem lesz! Egy meccset, csak egy meccset, összesen ezt az egy darab meccset kéne megnyerni valahogy! Nem is kell megnyerni, jó az 120 perc után is! Hozzátok haza a Coppámat!!! Hajtás után kupagyőzelem!!!

Continue reading

°38 Giornata: Milan-Roma 1-3 – NB2 keleti csoport

Az egészen méltatlan szezonhoz illően teljesen méltatlan utolsó bajnokink után nem sok minden maradt. Jön még egy hét fogadkozás, hogy majd a kupadöntőn megmutatjuk mekkora fasza csávók vagyunk. Vidám lesz és főleg esélyes, hogy bármi közönk is lesz majd hozzá. Mindegy is, a lényeg, hogy Silvio továbbra is elemében van.

Csendélet esernyővel

Continue reading

Búcsú a célszerszámtól # Milan v Roma

Apukáim, bezár végre a bolhacirkusz, nem kell majd egy jó darabig ezelőtt a nézhetetlen fos előtt szenvednünk. Persze lesz még egy kupadöntő, amelyen majd minden bizonnyal leszopjuk a Juventust, de az olyan gála-jellegű lesz, már most érzem. Meg persze van még ez a farkasjárás is holnap este, na essünk akkor túl ezen is. Van még hátra egy óra a munkaidőből, bassza meg, akkor tudjuk le a beharangot is, ez ennyit ér. Javaslok mindenkinek egy Ctrl+F4-et. 

Continue reading

Alternatív valóság // Bologna-Milan 0-1

Szóval mégiscsak Bolognában léptünk pályára, ahol lehoztunk egy közel sem tökéletes 0-1-t. Egyre inkább úgy tűnik egyébként, hogy amiben most lebegünk, az egy teljesen más világ, mert ami visszaköszön a sajtóból, leginkább köze sincs ahhoz, amit látunk – mármint ami a klub részéről megszólalók mondatait illeti, mert persze a kritika az árad a sztorira rendesen. Szóval egy teljesen felesleges és valahol a felhők között megálló meccsen brillírozó játékkal nyertünk, csak hogy ne kapjunk a fejünkre. Continue reading

A buli folytatódik // Milan-Bologna

Szóval az elmúlt heti parádék után, mint a kiütés előtt álló bokszoló, még felállunk a padlóról, és ténfergünk valamerre, és bízunk benne, hogy céltalan horgaink majd valahogy beakadnak, miközben egyetlen egyenesbe sem nézünk bele. A legnagyobb baj, hogy ez teljesen esetleges forgatókönyv alapján fog zajlani, szóval lesz ami lesz alapon kifutunk, és a kilencven perc letelte után sem leszünk egy dekával sem okosabbak Brocchit és semmi mást sem illetően. Vagyis a legfontosabbat illetően biztos nem a San Siróban lezajlott meccs fog dönteni. Continue reading

Legalább mi nem esünk ki, a Frosinone viszont igen

Cimborák, nem akar szuperálni ez az új broki, nagy baj, hogy mostanában mindenki dákóval jön szembe. Viszont nem kaptunk ki, ujjé!!! Előrebocsátom, hogy dehogy néztem én végig ezt a reszelést, a Lejcseszterről néha átkapcsoltam, hogy valami impresszióm legyen arról, éppen hogy agonizálunk. Úgyhogy a fergeteges hatgólos szöcskeharcból nem láttam sokat, azt mondjuk pont igen, amikor a szakállas csávókám elsütötte a nagybrét, meg hát ugye a legvége is megvolt, amikor majdnem dobtunk egy leccsét, de oszt mégse. Hanem azért ne gyógyuljunk rá túlságosan a témára, nem ér annyit. Hajtás után villámgyorsan eltesszük gyógyulgatni a szerszámot.

Continue reading

°36 Giornata: Milan-Frosinone – A megmentő Brocchi

Azt hiszem a legtöbben félreértitek Brocchi kinevezését, ennél jobb dolog nem nagyon történhetett volna. Az világos, hogy Silvio nagyon nem jött ki, Szinisával, a szezon végén úgyis kitoszta volna. Akkor pedig már a nyári felkészülést is az igen nagy Brocchival kezdtük volna, akit szezon közben ugyanúgy kibaszna. Így legalább Silvio megint megmutathatta, hogy mennyire ért a focihoz, és 3 éven belül a harmadik újonc edzőt nevezte ki. Majd megy a csodálkozás, hogy középcsapatként, miért az ízes hatodik-nyolcadik helyre vagyunk jók.

Continue reading