Vitán felül áll, hogy a játékunkon bőven lenne még mit csiszolni, ám időnként még is úgy tűnik, hogy ez már nem egy teljesen alaktalan, jellegtelen valami, viszont még közel sincs kész. Hogy aztán ez most pontosan mit jelent, azt rátok bízom, de ha egy csapat az öt európai topliga közül egyedüliként hoz le zsinórban három meccset kapott gól nélkül, az nem mutat rosszul – még ha nem is a közvetlen krémmel játszottunk. Continue reading
Tündér bogárkák, nem volt az olyan régen – egész pontosan 2014. március 26-án – hogy utoljára nyerni tudtunk a Franchiban. Alig 2 óra múlva újra nekifut a csapat, hogy megismételje ezt a bravúrt. Az elmúlt 1-2 meccs jó hangulatban, elviselhető játékkal telt, az eredményekre sem lehet panaszunk. Azzal együtt, hogy kilátástalan helyzetben talált minket a szeptember, ezek az emészthetőbbre sikerült 90 percek arra talán elegek voltak, hogy ne csak muszájból, köpködve üljünk le a képernyők elé ma este. Remélem, legalábbis. Persze ezek nem nagy dolgok, arra azonban mindenképpen jók, hogy kibírhatóbbá varázsolják ezt a lehetetlenül hosszúvá nyúló átmeneti időszakot. Hajtás után szűkre szabott kedvcsináló.
Egész korrekt kis meccset toltunk a Lazio ellen: a puszta győzelem mellett azért annak is tudunk némelyest örülni, hogy kettőt nyertünk zsinórban, ez pedig a mostani, klubnál zajló életben ha nem is ritka, de abszolút nem gyakori vendég. Fájdítjuk kicsit a szívünket, és nem képzelünk bele egy dekával sem többet a tegnapi sikerbe, mint amit ez jelent. Continue reading
Kedves Olvasók, adjunk akkor a kedd estének is Milan-meccsel! Ha a múlt pénteki volt az almás fahéjas tea, akkor a mostani alighanem a fahéjas almás lesz – kortárs filmművészetben kevésbé járatos barátaink is talán megértik majd ezt a hasonlatot, ha ad1 ugyanúgy nem nézik meg ez se, ad2 ugyanúgy csalánlevéles kényeztetésben fognak részesülni a szeretett Csapattól. Mert hát csapat az nagyon van, legfőképpen NAGYKAPITÁLISSAL. Most is kikerülnek egy páran a kezdőből, ezzel párhuzamosan lesznek, akik majd visszakerülnek, ó, ugye milyen izgalmasan hangzik??? És még játszópajtások is lesznek a Coccolino Gang személyében. Hajtás után megágyazunk az élvezeteknek.
A meccs nagyon kevés szakaszában tűnt úgy, hogy ezt megnyerhetjük, mégis sikerült – írhatnánk, hogy ez egy igazi nagycsapat ismérve, amikor rossz játékkal is képes három pontot hozni, csak sajnos baromira nem erről volt szó péntek este Genovában. Nagy szerencse, hogy így alakult, különben egy vödör istenáldása biztos rázuhant volna a kispadra és az öltözőre is. Continue reading
Az olasz szövetség döntéshozói és golyómelegítői már szeptember közepére megajándékoztak azzal a „szívességgel”, hogy lehetőséget adtak szeretett csapatunknak, arra, hogy már a péntek esti söröcskébe beleköphessenek, megalapozva a hét legszebb napjainak hangulatát. A vizenyős Genovába utazva könnyen lehet, hogy ma este sem növeljük pontjaink számát, még úgy is, hogy utoljára gyenge hat éve kaptunk ki tőlük ezen pályaválasztás mellett.
Continue reading
Tipikusan mindenki megmondta előre-meccsen, helyenként kilátástalan, helyenként kifejezetten kilátástalan játékkal, fél-őszinte hajtással szoptunk ki az Udinese ellenében, úgy, hogy egészen a hajráig minden esélyünk megvolt arra, hogy egy random akcióból valahogy bevigyük a győztes találatot. Most azonban az a szerencse, ami a Torino elleni nyitómeccsen mellénk szegődött, most a vendégek pártját fogta, mi pedig egykedvűen konstatálhattuk a szezon első hazai vereségét. De mi ebben a pláne? Hajtás után könnyen elengedjük a dolgokat.
Folytatódik a nehezen definiálható valami, ami alatt játszani fogunk 19-20 bajnokit, és az isten sem tudja megmondani, hogy milyen értékítélet alá fog esni majd mindaz, amit elérünk. Az Udinese ellen próbálgathat egy kicsit Montella, aztán bízunk abban, hogy sikerül eltalálnia, és kap egy alsót a 19-re. Continue reading
