A Pippo idejéből maradt erjedt moslékot már bekanalaztuk, elég volt! Kérjük, követeljük az új fogást! Az alapanyagok ugyan nem sokban változtak, a szakács viszont friss, mutassa hát meg, hogy mit tud! Az első két forduló megmutatta, hogy valamit ki kell találni. Láttuk, hogy ott tartunk, ahol a part szakad. Ezt a legőszintébben maga Szinyó ismerte be. Volt rá három hét. Három hét nem a világ, ahhoz azonban elégnek kell lennie, hogy lássuk, van-e még idén kiút a fostengerből, avagy nyomunk egy szaftos remake-et. Igenis, látni akarom holnap, hogy ugyan nem vagyunk makulátlanok, vannak még bajaink, de Szinyó elindult egy úton, vannak válaszai, képes futballt előcsiholni ebből a hervatag bagázsból. Aztán lehet, hogy a pesszimistáknak lesz igaza, és bebizonyosodik, hogy Krisztus is csak vízen tudott járni, nem szartengeren, mit akar akkor egy Szinyó, alias Miha, alias Traktoros, alias Cigány, alias Barbika, alias Borovói Bombázó, alias Barbika, alias Kamionos.
krasnaja összes bejegyzése
У тебя СПИД…
… и значит, мы умрем. Hallgatom ezt a zenét. Ez a refrénje. Olyan nyomasztó sötétség, sivárság, kilátástalanság árad belőle, ami talán azt is mélységesen lehangolja, aki nem is érti a szöveget. „AIDS-ed van – meghalunk. „- hát, ezt énekli a lány. Érdemes egyszer meghallgatni, szerintem nem játssza a Nájlon FM. Na, ez olyan szinten megüti az embert, hogy már fel sem veszi a tegnap esti történéseket. Hajtás után azért összeszedjük a tanulságokat, és örülünk neki, hogy ebbe senki sem halt bele.
Szerkesztőségi szezonnyitó
Kedves milanisták, eljött az idő, beszéljük meg, hogy mit várunk 2015/16-tól! Rengeteg-rengeteg a kérdőjel, minden szinten nyitott kérdések sora, legyen az tulajdonosi szerkezet, menedzsment, szakmai stáb vagy játékoskeret. Nyilván senkinek sincs meg a tuti, de azért fogtuk magunkat, és a legjobb tudásunk szerint megpróbáltunk néhány problémát kifejteni. Elég szépen szórnak a vélemények – vegyes a poszt, mint a koldusszar. A nagy tapasztalat az, hogy ilyenkor augusztusban a legpesszimistább nézőpontot is csúful kiröhögi az Élet, és kapunk a nyakunkba egy nagy adag borzalmat. Jó lenne változtatni ezen. Hajtás után minden vélemény számít.
Continue reading
An Jung-hwan, Pomper Tibi és egy patkány előadóművész
Cimborák, IN-DUL-A-SZE-ZON!!! A nyári szünet kellett, nagyon kellett, a poszt-nem-írás nemkülönben, de most vége a lazsálásnak, és begyújtjuk a rakétákat. Igaz, egyelőre csak egy olasz kupa selejtező van a menüben, a vészterhes Pippo-éra hagyatékaként, az is csak két nap múlva, de hát nem lehet mindig BL-döntőket beharangozni! (Egyet szeretnék, csak egyet, a kutya úristenit.) Most más lesz, nagyon más, alaposan fel lett forgatva a moslékos dézsa az Atalanta felszeletelése óta, nyilván erről is szólni fog a poszt, de csak egy kicsit, ugyanis jövő héten szerkesztőségi körben fogjuk megnyitni ezt a felettébb furának ígérkező szezont.
Rózsaszín álmok és tehénszar a pofádba
Na, és akkor ez is bekövetkezett. Régóta lebegtették már a dolgot, mindenki kirókázhatta már magát, akinek nem nem amputálták még a gyomrát. Ezt az embert tényleg zsigerből lehetett utálni, sőt gyűlölni, én pedig kupán vágva érzem magam, hogy ezt magyarázni kell. Megette a fene az egészet. Nem értelek titeket, apáim. Megkaptam nem egyszer, hogy szar posztokat írok, mindenki azt gondol róluk, amit akar, oké. Sőt, tőlem aztán mindenki ott fogja meg a másik kezét, ahol akarja, én már aztán igazán toleráns ember vagyok, a kutya istenit. De hogy nem utáljátok Mihajlovicot, mint a büdös szart, na, azt már nem, gyerekek, az már nekem sok. Legalább rendesen el tudnám küldeni a k. anyjába. De nem, még ahhoz sincs erőm.
Lehet, hogy én vagyok a hülye, de…
még mindig van admin jogom!!! Mindez feljogosít arra, hogy osszam az észt továbbra is rendületlenül. Szóval az a nagy helyzet, hogy bekövetkezett az, amire semmi esélyt láttam: ez a Mr. Bee csak megvette a klub kisebbségi tulajdonrészét, sok, nagyon sok pénzért. Bár maga a hivatalos kommüniké „csak” annyit mond, hogy a következő nyolc hétben a két fél tárgyalni fog a 48%-os részesedésről, ezt mindenki úgy értelmezi, hogy megegyezés van, csak ki kell dolgozni a részleteket. És igen, valószínűleg ez így is van. De mi minden következik ebből? Mi az, ami miatt még mindig húzom a számat? Hajtás után egy kis elmélkedés, kategorikus kijelentések nélkül.
Beletört a Jack-dugó
Én nem tudom mi történt a srácokkal, de kajakra megfordítottak egy olyan meccset, amelyen simán ki kellett volna kapnunk. És ezzel véget is ért a szezon, ollé, vivát, ámen! Összekapartunk kemény 52 pontot, amivel sikeresen alulmúltuk tavalyi önmagunkat is, de Galliani mester majd elmagyarázza mindenkinek, hogy míg tavaly 45 ponttal maradtunk le a Juventusról, most csak 35-re, és ez mi, ha nem előrelépés?! Pippó apánknál egy kicsit beakadt a lemez, de legalább már a mai naptól elkezd a következő szezonon dolgozni, Isten áldása legyen a munkáján, tényleg. Na de basszameg, csak megvertük az Atalantát, úgyhogy hajtás után hozsannaáradat!
Megadatott egy szép búcsú
Merthogy ez az volt, ne akarjunk mást belelátni. Azok, akik továbbra sem értik, hogy miért vagyunk a tabella közepén, azok persze óhatatlanul is hivatkozási pontként tekintenek egy ilyen produkcióra, hogy aztán a következő alkalommal keserűen meghasonuljanak, újra, újra és újra, de ez legyen az ő bajuk. Mondom, ne feszüljünk rá a történesekre, a lényeg az, hogy azok, akik a gyomorforgató szezon ellenére is kilátogattak a San Siróba vagy leültek a képernyők elé, végre kaptak valamit a csapatuktól. Hajtás után rendhagyó összefoglaló.
Ezt is hendivel tegyem meg, főnök?
Folytatódik a szopómenet kegyetlenül, nincsen megállás. Minden tiszteletem azoké, akiket le tud még kötni ez a borzalom, én viszont úgy vagyok vele, hogy az obligát posztot megírom, azt’ meglátjuk. Sok időm mondjuk nincsen rá, mert egy órán belül indulhatok a közösségi kutyaoltásra, egy roti meg egy németjuhász kannal megyek, biztos jót fog tenni az idegeimnek. Bevallom, korán kelő keményen dolgozó magyar ember vagy mi a lófasz lévén pont nem azzal akarom tölteni a szombat estémet, hogy nézem, ahogyan Pippo búval baszott pofával totyog az oldalvonal mellett, miközben lődörögnek a nagy-nagy bajnokok a pályán. Fityfenét, azt. Sz’al elmehet a picsába az egész bolhacirkusz, ahogy van. Hajtás után rövidre fogjuk.
Mr Bee és a Doyen Sports: VAFFANCULO!
Jó erősen kikérdeztem Csirkót a levlistán erről az egész ökörségről, erről szól a következő poszt. Ez az egész még szarabb, mint az a film, amiben felcsinálják Schwarzeneggert. (Ki volt az a beteg állat, aki ezt kitalálta?) Lényeg a lényeg, csirkónak külföldi billentyűzete van, úgyhogy nem lesznek ékezetek, úgy készüljetek. Tudom, hogy sokaknál leszállt a rózsaszín köd, de ez nem tiniszerelem, hanem kibaszott kurva üzlet. Olvassátok el a posztot, gondolkodjatok el rajta, aztán gondoljátok meg, hogy minek örültök legközelebb.