Római rangadóval futunk neki az utolsó 5 körnek, itt most aztán minden egyértelmű közhelyet leírhatnék, “döntőként kell kezelni minden meccset”, “csak magunkra kell koncentrálni”, “a lehető legjobb teljesítményt kell nyújtani és senki nem lehet csalódott”, “Kevin Constant a Milan történetének legjobb balhátvédje, szükségünk lenne rá most is”, de ezek mind feleslegesek, úgyis tudjátok ti is. Teher azt gondolom már sokkal kevesebb van a csapaton, nem a mi kezünkben van a dolog, nem számítunk favoritnak egyáltalán, a BL helyhez meg már tényleg csak a matek kell. A Coccolinot helyrerakni persze mindig élmény, nyomjuk meg most is!

Bizony beleszaladtunk egy csúnya pofonba a kupa elődöntő visszavágóján, még akkor is így van ez, ha az eredmény azért nincsen közel sem összhangban a játék képével, ez a 3-0 nem a tavalyi alázós 3-0 volt. Hiába csak a kupa ez – engem például nagyjából hidegen hagy ez a versenysorozat – egy legyintéssel akkor sem lehet ezt elintézni, mégis egy derby volt, ami előtt ráadásul mindenki elmondta, hogy a bajnoki cím szempontjából is komoly hatással bírhat, a lélektani előny így most teljes mértékben a kuzinokhoz került.

Bajtársak, egy kicsit el vagyok veszve, szerintetek hogy nézne ki a tökéletes visszavágó? Csapjunk bele!

Continue reading →

Pajtások, reméljük mindenkinek jól telt a négynapos hétvégéje, frissen, kisimulva tér vissza a kummantmezőbe! Most, hogy senki sem fog már elhervadni, és a piros tojások is elkeltek, visszatekintünk egész röviden a nagypénteki griffkopasztásra. Becsülettel kiálltuk a böjtöt, jutalmunk egy igazi fieszta, a 2 rúgott gól valóban piros betűs ünnep nálunk!!! Nagyon kellett, nagyon simán meglett, odatették a srácok. Hajtás után rövid hozsánna.

Continue reading →

Csak el ne vigye a róka. Ha már a Nyuszit ünnepeljük. Bár egy kissé beleragadtunk a bejglibe. A griff is csak egy madár, tele van velük az arborétum. Madarat tolláról, embert barátjáról – haj-haj amikor még az átkosban mekkora de mekkora cimborák voltunk Preci Józsival, mindig volt egy vagon közös tulajdonú alapanyagunk. No de most már ők is idegen tollakkal ékeskednek, jenkik itt is, ott is, emberek. Usánkából is visszadigózunk – Tiszta „A keresztapa”. Paradicsomszósz fulladásig, az agyvelők is fröcskölnek fel s alá, fel s alá – vacsora közben viszont nem beszélünk üzleti ügyekről. Hajtás, kimerevített állóképek, szenvedés, izzadságszag és véres könnyek.

Continue reading →

Elvtársak, előttünk egy izgalmas utazás a festői Túrkeve városába, vár ránk egy nagyszerű mérkőzés egy újabb klasszikus jugoszláv gárda ellenében. Vendéglátóink általános gány formának örvendenek, vannak fontos hiányzóik, 7 fordulóval a vége előtt már eldőlt, hogy a csámpjonsztől a konfettiligán át egészen a B-ig sehová sem tudnak már odaérni: minden adott egy tökéletes Milan-élményhez, azt gondolom. Gólt tőlük bajnokin nem kaptunk mostanában, sőt, az egy évvel ezelőtti 7-0-ás dózerolás örökké szívünkben él, legyen neki könnyű a föld. Egy Antal-triplát adnék, ja, azt nagyon!!! Hajtás után elpakoljuk a szuszékba az ágyneműt.

Continue reading →

Pff. Nem erre készültünk. Bár így sem teljesen meglepő.

Nem ez az első alkalom, amikor a liga második feléhez tartozó csapat ellen nem tudunk nyerni. Pláne, amikor nagyon kellene. Szóval nincs túl sok mindennek örülni. Ezzel együtt is vezetünk és egy újabb clean sheet a Tomori-Kalulu párossal. Szomorú, hogy nem lőttünk gólt, de így is volt több mint 30 kapuralövés. Szóval most azzal próbálom lelkesíteni magam, hogy még így is az első helyről nézünk szét és egyébként is itt a tavasz.

Egy különösen hosszúnak tűnő válogatott szünet után visszatérünk az utolsó etapra, listavezetőként, egy várhatóan közel teltházas San Siroba. A BL indulás gyakorlatilag biztosított, de itt most már mindenki kicsit magasabbra néz, és titkon vagy nem titkon hisz a bajnoki címben. Ez a meccs pedig olyan lesz, amin nagyon nem szabad lépést téveszteni, mert várnak ránk még sokkal nehezebb ellenfelek is. 20:45-kor kezdés, a tovább után rövid beharang.

És igen, Urak, csak összebarkácsoltuk az újabb 3 puntit, továbbra is vezetve ezzel a bajnokságot. A 17. helyezett hazaiak ellen sem ment könnyen, csak nagy küzdelmek árán, a legvégéig harcolva sikerült megszereznünk a győzelmet. A helyzetek alapján rúghattunk volna talán többet is, de ami meg pont bement, hát az igazi bravúr volt, bombagól a javából, ha Bence nem üt ekkorát, szépen néztünk volna ki, óriási pacsi. És hátul is erősek voltunk, kétszer kerültek a szárdok helyzetbe, a clean sheetet viszont ennyiből nem tudták összemocskolni a mindig megnyerő mosolyú, szimpatikus Mazzarri mester fiai. Ez van, minden meccs egy háború 90 plusz percig, nincsenek könnyen osztott pontok. Hajtás után rövid értékelő.

Continue reading →

Nem gondoltam volna a szezon előtt, hogy mikor 30-asba lép a fordulók száma, akkor bajnoki reményekkel teli beharangozót lehet majd írni, mégis itt vagyunk. 9 forduló van hátra, minden meccs brutális téttel bír, Szardíniára meg amúgy sem teljes nyugodtsággal utazik az ember, még egy szarabb Cagliari elleni meccsre sem. Ettől függetlenül persze én is, ti is, Pioli is, a játékosok is, na meg mindenki más tudja, ez egy kötelező győzelem itt most, nagy nyomás ide vagy oda. Utolsó meccs a válogatott szünet miatti kis pihenő előtt, magabiztos győzelemmel illene zárni, hogy önbizalommal telve mehessünk bele a végső szakaszba.