Pajtások, ez most meglepően jól nézett ki. Ha 1-0-ra nyersz, akkor nyerj így, rúgj egyet az elején, utána pedig ne aludj bele, ha a második nem is jön össze, ne adj esélyt az ellenfelednek. És mit ad Isten, jobban mondva jó az Isten, jót ád, most nem esett meg velünk semmilyen „véletlen baleset”, és behúztuk a győzelmet. Február közepén vezetni a ligát nem szoktuk, de eléggé adós, nekem tetszik. Nem tehetünk róla, egyszerűen kurva jók vagyunk, ezt nem lehet rejtegetni. Hajtás után rövid örömködések.
Folytatódik a bajnokság, önbizalommal telve, újra Scudetto reményekkel, visszatérő kulcsjátékossal, egy kiesőjelölt ellen megyünk tovább, a Sampdoria látogat a San Siroba vasárnap kora délután. Matiné, élre ugrási lehetőség, újabb Maignan bravúrok, Tonali dominancia, Leao varázslatok és szexi Giroud gólok, minden idők egyik legrosszabb Milan edzőjének San Siroba történő visszatérésével, hát mi kell még itt ebéd utánra? A 3 pont nyilván, de azért vigyázni kell, a tovább után mondom miért lehet ez egy trap game a semmiből.
Pajtások, folytatódnak a kalandok, egy kellemes kis kupakalandnak nézünk elébe ma este. Nem mások, mint a nagyszerű öblítőkék macik jönnek cukiskodni a San Siróba. Remélem, sikerül addig vízkőtlenítenünk, meg vese-, húgy-, epe- és minden egyéb más, mert a hétvégén azért alaposan kihajtották magukat a srácok. Nem akarom túlragozni, lényeg a lényeg, próbáljuk meg, de a legfontosabb, azt gondolom, az lenne, vasárnap délben ne égjünk be a Dzsámpival egyszeriben megtáltosodott Samp ellenében. Szóval hosszabbítás meg sérülés, na az főleg ne legyen, ha egy mód van rá, és kovidot se szedjen össze senki a kedves vendégektől. Hajtás után a legfontosabb gondolatok és a kummantmező!!!
Urak, és igen, igaza lett Harkness kollégának, valóban az lett belőle, pedig nem úgy indult, nem is úgy folytatódott, aztán valami hihetetlen fordulattal mégis behúztuk az elmúlt évek talán legemlékezetesebb, legérzelmesebb Madonnináját. Nem azért nyertünk, mert jobban tudnánk náluk focizni, mert nálunk játszana több vagy jobb klasszis, vagy éppen megleptük volna őket valami mesteri taktikai húzással. De még csak azért sem, mert jobb napot fogtunk volna ki nálunk. Egész egyszerűen mi voltunk azok, akik úgy küzdöttek, ahogyan azt ezen a derbyn kell —ha úgy adódik, csúszva-mászva, a labdát csak nyomozva, fogat összeszorítva bekkelve, és ha már süllyedni látszik a hajó, hát akkor mindent bele, előre, legfeljebb kapunk még egy párat, de legalább megpróbáltuk, a kurva-rohadt életbe!!! Milánó ROSSONERO. Jellemző az egész történetre, hogy az az OliG duplázott, aki fiatalabb fénykorában sem volt már az a 90 perces játékos, a hajrában, úgy, az egész támadás az ő labdaszerzésével indult. És igen, az egyenlítő gólnál pontosan heten mentek fel a mieink a támadással, és nem is ünnepeltek valami hosszút a srácok, ütemesen zárkóztak vissza a mihamarabbi középkezdéshez. Milan-szív, na!!! Sokat ehhez hozzátenni nem is tudok és nem is akarok, a hajtás után néhány röpke gondolat.
Ismét derby februárban, ismét abszolút sorsdöntő meccsként, nem sokkal egy megmagyarázhatatlan Spezia elleni összeesést követően, a bajnoki álmok szétfoszlása közepette. Sok a párhuzam a tavalyi találkozóhoz képest, viszont vannak különbségek is, most sokkal esélytelenebbül állunk ki, legalábbis sokan nem tippelnének ránk, pedig egy valamivel azért gyengébb Inter ellen megyünk. Fel van adva a lecke, menthető még itt az elmúlt két hét kisiklása, de ehhez a szezon legjobb meccsét kell lehozni, itt semmi nem maradhat a tankban.Szombat, 18:00 (!), San Siro, Derby della Madonnina.
A fenti két szó leírja, mi jellemezte a csapat legutóbbi meccsét, illetve az azóta mindenkit lázban tartó mercatot. Mivel egy teljes poszt erejéig senkit nem kínoznék a már bőven elfelejtett múlt hét vasárnap esti rémes derbyvel, ezért csak röviden értékelném, aztán inkább ráfordulok a (számunkra nem létező) mercatora, ami szerintem kissé indokolatlanul erős indulatokat váltott ki a szurkolótáborból, értem is persze, hogy miért, mégis meg vagyok lepődve. Én eléggé máshogy látom a dolgokat, úgyhogy vitaindító is egyben a poszt, kommentek között várom az ellenvéleményeket, főleg hogy amikor ezt olvassátok, valószínűleg már semmilyen komolyabb mozgás nem lesz várható a piacon részünkről.
Folytatjuk a kötelezően bedarálandók sorát, ezúttal a Spezia következik otthon, egy szokatlan, kellemes kis hétfő kora esti meccsen. A változatosság kedvéért most hátul és a középpálya kétfős részén kezdünk elfogyni nagyon, elöl viszont a teljes arzenál Pioli rendelkezésére áll, így pedig hát egy ilyen ellenfelet különösebb izgalmak nélkül illene megverni. Az Atalanta-Inter döntetlen miatt ideiglenesen a vezetést is átvehetjük, növelhetjük az előnyünket egy top 4-es riválishoz képest (egy elmaradt meccse van mindkét csapatnak), a Napoli pedig velünk párhuzamosan játszik idegenben Bolognában. A mi fordulónk lehet ez tehát, több motiváció remélem nem is kella csapatnak.
Lehet kicsit izzadósabb volt ez, mint vártuk előzetesen, de az én fejemben még a 60. perc körül 0-1-nél sem igazán fordult meg, hogy itt nem fogunk kiegyenlíteni, aztán valahogy továbbjutni. Sikerült is, viszont a pechsorozatunk is folytatódik közben, mert úgy néz ki Tomori sérülése elég komoly, és minimum egy hónapot ki kell hagynia. A tovább után rövid keserédes értékelés következik, hűen a Coppa Italia egetverő színvonalához.
Pajtások, ma este újabb epizódjához érkezik az alsópolcos ellenfelek ellen nagy sikerrel vívott hadjáratunk, a szétesettek szétesettjei közül is kiemelkedik a szétesett Genoa,amely bár már Ballardini alatt szétesett, Sheva alatt egyenesen elemeire hullott. Szóval simán szétesettebbek, mint mondjuk a fogatlan farkasok, a részeg gondolások, a Speciálba küldöm a Zolinak a börtönbe legyen szerencsés ezer évig, vagy éppen a plusvalenza bajnokság győztesei. És ez nagy szó. Cshoro még el is kapta a koreszt, már megint és újra, úgyhogy nem más, mint a jó öreg Tassotti lesz a legöregebb falkavezér griffkakas az estve. Olyan pletyik mennek egyébként, hogy 20 milcsi bánatpénz ütné Andrij és stábja markát egy könnyes és gyors búcsú esetén — szóval azért hosszú távon biztosított lesz az a 2.8%-os tej, legalábbis neki. Rudi Garciát akarják amúgy hozni a helyére — pedig csak ki kéne nevezni pályaedzőnek Ballardinit, de csak egy hónap múlva, aztán pedig májusban kirúgni. Na de nem akarom megoldani a gondjukat — olgyák meg — hajtás után egy kis szétesett felvezetés.
Pajtások, sokak nagy örömére a csapat bemutatta a tökéletes vasárnap déli partit: vezetés már a második percben, utána kisebb lazázásokkal is vegyített ultralezser macska-egér játszadozás – az utolsó fél órát már emberelőnyben, három gólos fórban hoztuk le. Biztosan ez volt minden képernyő mögött ülő legaktívabb 90 perce, én fél 4-kor ébredtem fel, a délelőtti futás után 2 sörrel leküldött nagy bajnok paprikáskrumpli találkozott ezzel a nyugtató-ellazító-stresszoldó videóval. Hajtás után rövidebb lesz, mint mondjuk „A velencei kalmár” című örökbecsű.
