Szerencse, hogy tegnap még volt több olyan esemény, ami elterelte a figyelmem a vasárnap déli lecsóról, amiről túlzás lenne azt állítani, hogy a pokol legmélyebb bugyra, de megint kaptunk egy jobbegyenest, és elkezdtünk szédelegni – a kiütés határán vagyunk, ebből pedig tényleg baromi hamar végleg a padlóra kerülhetünk. Nem így nézett ki, de ez van – egyelőre megmentő viszont nem sok mutatkozik. Continue reading
Ajjaj, gyerekek, nagyon úgy néz ki, hogy tartósan berendezkedünk a szopóágon! Én még azért nem akarom elhinni, hogy amiben már elkezdtünk hinni, az nincs, és minden ugyanaz lesz a végére, mint ahogyan az szokott. Sajnos azonban túl sokat nyelünk mostanában, és szép lassan ott tartunk, hogy megint monnyonle az edző. Ha egy Delneri-alakulat játékban üti a tieteket, az milyen dolog? Hát, elég szar. De szerintem ezt most még engedjük el, és reménykedjünk benne, hogy sikerül visszatérni a clean sheetek és a győzelmek ösvényére. Addig is egy jól bejáratott típusú összefoglaló még az ántivilágból.
Az idei Coppát ezzel a Juve elleni 1-2-vel ki is pipálhattuk. Voltak értékelhető pillanataink, de ez nem a mi meccsünk volt. Az első félidőben nagyon súlyosan szétkaptak, de a gigasallert elkerültük.
acmilan.com
Könnyed hasonlóságot nem volt nehéz felfedezni a meccs alatt fogyasztott csemegém, illetve maga a Milan-Napoli között: sűrűn szoktam citromot tolni meccsek alatt, most viszont valamilyen indíttatásból narancsokat is kockáztam a tálba. Valami hasonlóan néz ki a tegnapi meccs képe is. Continue reading
A csütörtöki kupameccs után gyorsan jöhetett a repeta, és eléggé úgy indult, hogy ebből egy csúnya visszavágás lesz. Ehhez képest Gigio megint védett egy tizenegyest, kiegyenlítettünk és egy veszett meccset sikerült egész értelmesen lehozni.
acmilan.com
Kedves barátaink, én azt gondolom, hogy egy egészen élvezhető, a hétközi jelleget és az időjárási körülményeket prímán feledtetni tudó meccsen vagyunk túl. És még nyertünk is! Nagyon rafkós kis csapat volt ez a Torino, az edzőjükre se lehet panasz, ha nem adj isten nem jött volna ki a lépés tegnap, akkor se kellett volna a kardunkba dőlni. Hát még így, hogy nyertünk 90 perc alatt, ráadásul nem is akárhová sikerült magaunkat kvalifikálni ezzel! Hajtás után nyújtunk egy picit, de nem feszítjük túl, mert hétfőn már ismét produkálnunk kell magunkat!
Nem vártunk túl sokat az év első meccsétől, és pontosan ezt is kaptuk: ezzel persze közel sem arra szeretnénk célozni, hogy ez így mennyire de jól van, viszont van egy újabb győzelem a zsákban, és ez már egyel több, mint amit mondjuk tavaly ilyenkor kihoztunk volna belőle. Continue reading
Egy ködös estén 0-0-val zártuk 2016-ot a Serie A-ban. Nagyjából ennyire is volt izgi a meccs, mi szürkék voltunk, az Atalanta meg masszív. Ebből az évből csak a Szuperkupa maradt, ahol már az odaúttal is problémák akadtak, de előtte még jöjjön néhány gondolat a lombard derbiről.
Egy vereség után persze hogy is lehetnénk elégedettek, de ha a borzasztóan őszinte kategóriába akarnánk sorolni a tegnapit, akkor lehet, hogy még erre is azt mondtuk volna előtte, hogy tök reális eredmény. Így sem a fordítottja, de mégis tud fájni – egyben pedig egyből képes volt újraírni minden, másfele cikázó gondolatot a római kaland. Continue reading
Elég frusztráló meccsen vertük le a Crotonét, de a lényeg, hogy csak sikerült. Kellett ehhez jó adag tökölés, két pontrúgás utáni gól, de leginkább Gyula. Elszánt volt, küzdött, összehozott egy tizenegyest, majd a végén a győztest is beverte, oltári nagy pacsi, nagyon kellett.
acmilan.com, Força Chape