Nem történt semmi meglepetés a kupában: bár a meccs előtt Inzaghi állása és egyes források szerint Taarabt érkezése is volt a tét, ez úgy látszik, kevésnek bizonyult. Volt némi akarás, meg talán helyzeteket is kidolgoztunk – ennyiben mondjuk előreléptünk a legutóbbi Lazio meccshez képest, de ilyen előjelekkel talán többet is kaphattunk volna a meccstől, pláne emberelőnyben. Continue reading
összefoglaló kategóriaarchívum
°20 Giornata: Lazio-Milan 3-1 – Csavarlazító
Szerencsére már eleget hajtogattuk, hogy idén semmi jóra ne számítsunk, így a szombat esti parádé senkit sem ért váratlanul. Mexesnek így is sikerült bedobnia egy felejthetetlen alakítást, kenyeret és cirkuszt, na. Vagy kenyér helyett kalácsot, ez már csak ízlés dolga.
°19 Giornata: Milan-Atalanta 0-1 – You’re no fun anymore
Nehéz eldönteni, hogy az Atalanta elleni kilátástalan játékkal összehozott 0-1 súlyosabb, vagy az, hogy olyan nagy meglepetést se jelentett, hogy így alakult a vasárnap délutáni meccs. A szezon feléhez érve akkora középcsapat lettünk, hogy a 10. helyről várjuk a második felét, mindezt úgy, hogy az idei 3 meccsünkön sikerült egy pontot szerezni.
Katarzis a BL-ben // Milan-Sassuolo 2-1
Az túl egyszerű lenne, ha csak annyit mondanánk, hogy a kupát ideadták nekünk, ha már a bajnokin átrendezték a térképet. Az meg egy megint másik kérdés, hogy elcserélnénk-e a továbbjutást mondjuk azért a három pontért, de a lényeg: egy egészen jó kis meccsen sikerült továbblépni a nyolc közé, jöhet az Atalanta.
Continue reading
Torino – Milan 1-1 // Középcsapat-szindróma
Az eredmények, a mutatott játék, a hullámzó teljesítmény, azaz a szimptómák alapján a Milan, mára, középcsapattá süllyedt. Viszont a vezetőség, és a szurkolók többsége ezt nem akarván belátni, hűen hiszi, és próbálja bizonygatni, hogy nem, a Milan még mindig topcsapat. A tegnapi játéknak nevezett förtelem is ékes bizonyítéka középszerűségünknek, mert hiába nullázuk le a Napoli, Roma duót, közben négy pontot bezsebelve, ha rá pár napra, elvileg frissebben, 1 pontot összegzünk a félelmetes Sassuolo, Torino páros ellen. Emberhátrány ide vagy oda, ez a csapat nem játszhat így, telefosott gatyával senki ellen sem. Hajtás után dühöngés, és nem csak.
Continue reading
A tipikus pofozó meccs
Nem a Sassuolo miatt, vagyis nem pontosan azért, mert megint ők vertek meg minket. Hanem azért, ahogy ez a mai meccs lezajlott. Ez nem bosszantó, sokkal több annál. Jelenleg, így a lefújás utáni pillanatokban nem is találok erre megfelelő jelzőt. Nekem ez most többet jelent annál, mint hogy egy csapat elvitte a három pontot a San Siróból. Continue reading
Pippo időt kért, összeállt a blokk
Ha nagy részben a külső körülményeknek köszönhetően is, de csak kibrusztoltunk magunknak egy pontot az Olimpicóban: két, papíron erősebb ellenféllel szemben úgy gyűjtöttünk össze négy pontot, hogy gólt sem kaptunk. Egyébként a Napoli-meccs előtt azt mondta nekem egy kávé mellett Pálka, hogy szerinte össze fogunk majd tudni szedni ennyit, ezzel szemben jómagam a kincstári nulla pont mellett törtem lándzsát. Éljen az optimista hozzáállás, a kedvezőnek tűnő apró jelek, és a félve kimondott előrelépés! Ami pedig az AS Roma csapatát illeti, az a veszély nem fenyeget minket, hogy de Jong kezezése miatt fogjuk megelőzni őket a tabellán májusban, ha pedig elvesztik majd a bajnoki versenyfutást, akkor valószínűleg nem minket fognak megtalálni emiatt. Hajtás után törlést kérünk, és lehozzuk a szélsőket.
Az örvendezés vasárnapja
Dübörög az Advent, a mai fordulója már az utolsó előtti volt, ami azért is spéci, mert csak ma kell rózsaszín gyertyát bevonni a képletbe, az összes többi napra fehér dukál, szóval ügyesen választottuk meg, hogy mikor nyerjünk. Ez a vasárnap Szűz Máriáé, nyilván neki szólt a clean sheet. Köszönjük, Jeremiás próféta, hogy népünk élére álltál, Jacko, hogy újra megmutattad, mi a rock and roll, Szent Fülöp, hogy lángoló szíved csak a miénk, Pablo, hogy olyan zseniális ívet rajzoltál, Jakab apostol, hogy megvédtél minket a Gonosztól, és nem utolsósorban Dániel arkangyal, hogy most nem ültettél minket fel a rezsóra. Hajtás után némi örömködés meg egy-két gondolat.
Véget ért az idegenbeli menetelés
Drámai körülmények között szenvedtünk történelmi vereséget ma délután a Marassiban: Bonaventura legendás balosa megmenthette volna Inzaghi Pintér Attila-érdemrendjét, és még de Jongnak is volt egy lövése, ami ugyan jócskán fölé ment, de erő az kétségtelenül volt benne! Mind a két gigász átérezte a találkozó fontosságát: átszellemült arcú harcosok vonultak ki alig néhány órája Liguria tartomány legszilárdabb alapzatú mohos tőzeglápjára. A nagybetűs FODBALL ünnepe volt a mai: minden nyolcméteres oldalpassz, minden egyes háromméteres turházás mögül kiviláglott a bámulatos technikai tudás denevérszárnyakat megszégyenítő könnyedsége, a sokéves taktikai képzés birtokában megnyilvánuló acélkeménységű fegyelem és a legtökéletesebb középkori lovageszményeket felülmúló humán csoda. És akkor még meg sem énekeltük a harctér történéseit a parancsnoki állásból vezénylő lángelméjű stratégákat, de hajtás után alighanem erre is sor fog kerülni.
°13 Giornata: Milan-Udinese 2-0 – Pippósodunk
40 napnyi nyeretlenség után a spori hathatós segítségével sikerült bedarálni az Udinesét. A meccs bármennyi meglepő ítéletet is hozott, jobb pillanatainkban sem gyakran vertük zebráékat, szóval örülhetünk a győzelemnek, Menez-duplának és Monti egypercesnek.