Ha már korai kupaszereplés, akkor mindenki nevében mondhatom, hogy a hétközi munkahelyi stresszel tűzdelt kőkeményen dolgozó kispolgári élet mellett az ember fia pontosan ilyen mérkőzést képzel el, mint ez a keddi laza sörmeccs. Nyugodtan és néha szemlebiggyesztő passz sorozatok között, egy egy korty sörrel pihenhetjük ki napi fáradalmainkat, mindeközben egy percig sem idegeskedve, hogy itt ma bármi negatív dolog történhet szeretett csapatunkkal. Eddig ilyenek az estéink a kis csapatok ellen Allegrinhoval, csak így tovább…
Continue readingCop(p)ásálló Téligumi a Terepjárón
Tisztelt honfitársaim! Ma este ismét labdázunk egyet, remélhetőleg tükörsimán lehozzuk. Magam sem hiszem el, de rendesen várom a találkozót, pedig az AllegriBall minden, csak nem az én ízlésem. A tavalyi posvány után egy korty forrásvíz ez az eredményes és kiszámítható játék. Röviden értékeljük az eddig látottakat, mégrövidebben felvezetünk a meccsre, vizuálisan pedig megtekinthetjük, kinek mi a másodállása.
Udinese 0-3 AllegriBall
Miután kedden máris tovább robogunk és nincs idő nagy megfejtésekre, gyors érzelmi összefoglaló következik eme remek hétvégi kiruccanás margójára.
Continue reading°4 – Rubenese – Milan
Még csak a negyedik fordulónál járunk (17-nek tűnt, legalább, mondanák az Allegri-ball fújolói) és máris egy klasszikus 6 pontos meccs következik egy közvetlen riválissal, mindez a világ legerősebb bajnokságában. Mit kívánhat még Milánó szebbik felének rajongótábora? Kevesebb elszenvedett xG-t már aligha, úgyhogy hajtás után mégis kitalálunk valamit.
Continue readingPont elég – Milan – Bologna 1:0
Tegye fel a kezét, aki nem örül a megszerzett három pontnak! Lehetett volna ez 3:0, vagy 4:1 is, de a lényegen nem változtat – gyakorlatilag nem volt itt semmiféle szó vendég pontszerzésről az első perctől kezdve a lefújásig. Még csak a halovány szagáról sem. A kanyar mögött sem. Allegri ráncainak a mélyén sem. Az pedig, hogy nem engedett a védelem kapura tartó lövést, az valami félelmetesen gyönyörű! A hajtás után megünnepeljük a megünnepelhetőt, és nem károgunk sokat a többin, csak amennyit muszáj.
Continue readingAz első erőpróba # Milan v Bologna
Pajtások, elérkezett hát az ősz, most indul az éleslövészet. Este 70 ezer milanista fogja kiszurkolni az első hazai győzelmet a San Siróban. Végighallgattam Allegri 29 perces meccs előtti sajtótájékoztatóját, még mindig imádnivalóan lezser ez a ragazzo, viccelődős, de nem komolytalan, és pont úgy nem gondol semmit sem a futballról, ahogyan eddig sem, edzői karrierjének majd 20 éve alatt. Nem az ideák embere, na. Akárhogy is, megnyugtató őt látni a Mister pozíciójában, egy olyan faszit, aki már több csapattal többször is letudta a TOP4 feladványát. Ehhez ellenfelünknek is lesz néhány szava — a szomszédos régió piroskékjei szépen kiemelkedtek a középmezőny posványából, tavaly szerepelhettek a BL-ben is, és úgy emlékszem, még a Coppát is megnyerték. De ezt még meg kell néznem a Wikipédián. Ellenük most meg lehet nézni, hol is tart ez a projekt Max-szal, mennyire hasonlítunk Serie A topcsapatra. Hajtás után rövid felvezetés.
Continue readingSzezonfelvezető 25/26
Kedves Olvasók, akkor kicsit megcsúszva, de jövünk a szokásos kérdőívvel. 16. szezonja a blognak, szóval sok meglepetés itt nincsen, nem is szaporítom a szót feleslegesen, mert alább van karakter bőven. Várjuk ősi dakota szokás szerint a kummantolók verzióját is! Igazság szerint ezt meg sem csináltuk volna, csak szeretnénk látni, a kummantsereg mit hord össze. Hajtás után kellemes olvasgatási.
Continue readingA legtöbb, mit Allegri adhat # Lecce 0-2 Milan
Mesterek, péntek este megszereztük első idei bajnoki győzelmünket, bravó! A mérkőzést BB és Fx kollégákkal tekintettük meg a nagyszerű Stex helyszínén. A tanksöröknél csak a mentateák csúsztak jobban, gulyáslevessel. A 3 pont megszerzése megteremtette a kincstári jó hangulatot is. Hajtás után néhány, pontokba szedett állítás.
Continue reading°2 Giornata: Lecce – Milan / Mi az a fibula?
Gemini aszondja, hogy: A fibula szó jelenthet ókori ruhakapcsot, csatot (amelyet a felsőruházat rögzítésére használtak) vagy az ember lábszárának egyik csontját. Ezen kívül utalhat egy pécsi szállodára és wellness központra is, amely egy antik fibula lelet alapján kapta a nevét. Na, ezek közül valami megreccsent, szíjjelment, eltörött, és nem hinném, hogy a ruhakapocs, vagy a szálloda. Meg ha már pécsi, akkor amúgyis a sör, és bár az sem valami jó, mégsem egy szárkapocscsont-törés, amit Szánti összemexikózott szerencsétlen Árdinknak.
Continue readingMilan 1:2 Cremonese/ Megkezdődött
Te is annyira vártad már a szezon kezdetét, mint én? Te is annyira meglepődtél a meccs eredményén, mint én? Úgy gondolod, hogy Allegrinek is jót tenne egy Conte-féle hajbeültetés? Ha igen, akkor ez a poszt most neked szól. Előre szólok, hogy hosszú lesz — de az is lehet, hogy nem. Ki tudhatná?

Rögtön a poszt elején kezdjük is azzal, mi volt az, ami látványosan nem működött szombat este. Szerintem a legnagyobb problémát a Fofana–Loftus páros alkotta. Értem a szerepüket és hogy miért ott játszanak, ahol, viszont ez egy Cremonese ellen teljesen felesleges. Pláne, hogy egyáltalán nem tudták akadályozni az ellenfél labdás építkezését, mivel az a szélekre koncentrálódott, ahol éppen a Fofana–Loftus kettős feltolása miatt rendszerint kettő az egy elleni szituációk alakultak ki. Emiatt Estupiñán is úgy nézhetett ki, mint Emerson, amikor még tudott focizni.Az pedig, hogy ennek a dolognak a megoldására egészen a második félidőig kellett várni, igencsak érdekes. Itt már Fofana egy sorral hátrébb került Modrić mellé, így volt, aki ki tudott segíteni a szélekre, megakasztani a cremonesei kontrákat vagy labdát szerezni. Ezután érkezett egyébként a mi szemszögünkből a meccs legjobb periódusa is: sorban jöttek a Milan-helyzetek, viszont vagy Audero bravúrjainak köszönhetően, vagy a mi játékosaink gyenge helyzetkihasználása miatt egyikből sem lett gól.

Na de most nézzünk némi pozitív történést is. Itt rögtön kiemelkedik Luka Modrić és az ő játéka, valamint a pályán betöltött szerepe. Egészen elképesztő, hogy 39 évesen, amíg pályán volt, egyértelműen ő volt a mezőny legjobbja. Nem volt rossz passza, volt pár igazán szép szerelése is. Ráadásul ez a szerepkör egyszerűen rá lett kitalálva: a védőink labdás játéka borzalmas, viszont így, hogy előttük ott van Luka, akinek oda tudják adni a labdát, és ő tudja felpasszolni, egészen új értelmet nyer a hátulról való építkezés. Itt egyedül az lesz a kérdés, hogy mi lesz így Ricci sorsa, mert ők ketten versengenek ezért a posztért. És heti egy meccsel, hiába a 39 év, valószínűleg Modrić minél több meccsen pályára szeretne majd lépni, és ilyen játék után, mint amit szombaton mutatott, ez teljesen érthető is.

Ami nekem még kimondottan tetszett, az Pulisic szabad szerepköre. A támadóharmad bármelyik pontján megtalálható volt. Kelleni is fog a későbbiekben ez a fajta játék tőle, pláne, ha Giménez nem tudja levetni magáról a Piątek által rábocsátott rontást. Ugyanitt Jashari sem tűnt teljesen ügyetlennek, ameddig pályán volt. A későbbiekben majd megnéznék egy olyan középpályát is, ahol ő lesz Loftus helyén.
Szóval én azért nem látom ezt annyira tragikusnak és lesújtónak, pláne az első fordulóban. Valamint az újonnan érkezettekből sem láttunk még sokat, Modricot és Estupiñánt leszámítva. Egyelőre még nem temetném ezt az újjáépítést, viszont az tény, hogy pár győzelem kimondottan jól jönne mindenkinek. Reméljük, pénteken a Lecce ellen már egészen máshogy alakulnak a dolgok.