Nagy erőkkel várjuk a Milan-Parmát. A poszt is azért ilyen. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző. Már megbeszéltük a srácokkal, hogy a következő BL-beharangunkhoz lekapcsoljuk majd a világítást egész Pesten, és a Gellért-hegyről fogjuk a Dunára kivetíteni a posztot. Nagyon állat lesz. Na jó, csak arról van szó, hogy kisebb technikai malőr miatt most mobilról vagyok kénytelen bepötyögni a felvezetőt. Hajtás után bittakarékos kedv-nem-csináló. Continue reading
beharang kategóriaarchívum
Hátrafelé nyilazós Pippo
Csirko megfejtésére még a nagyhírű Michael Cox sem jött volna rá. Nemhiába, mi magyarok tudjuk a legjobban, milyen az, amikor eladjuk, hogy hótszerencsétlenek vagyunk, inkább el is szaladunk, aztán amikor zsírosszájú ellenségeink önhitten győzelmi tort ülnének, egyszer csak megfordulunk, és elsütjük a hajóágyút. És jól felprédáljuk Európát. Pippo is szegről-végről honfitársunk, ősapja, Ozorai Pippo kiváló magyar ember volt, még akkor is, ha 1401-ben Zsigmond királlyal egyetemben Siklós vára alatt lesre futott, ha-ha. A patinás Sassuolót ezzel a taktikával aláztuk rommá, így a nemes Lazio ellen tényleg oda kellett tennünk magunkat, hogy bedőljenek nekünk. Nos, a vitézek kitettek magukért, most már tényleg csak meg kell fordulni, és szitává lőni Berisha kapuját.
Próbálj meg lazítani!
Az elmúlt néhány meccs után újra és újra meg kellett tapasztaljam, hogy nagyon sokan még mindig rágörcsölnek a történésekre. Nem szabad. Ha 23. században élő japán hölgyek lennénk, akkor is drága éveket veszítenénk abból a várható 100-ból, de ez ugye nem általános a blog törzsközönségére nézve. Lazítsatok. Ha nem is tudom, megmutatni, hogyan csináld, azért adok hajtás után néhány egészségügyi tanácsot, a szikét meg eldobom jó messzire, hogy ne fájjon senkinek semmi.
Ilyenkor kell inni egy pálinkát // Milan-Atalanta
Nem tudjuk elfelejteni mindazt, ami a Sassuolo elleni bajnokin, valamint Torinóban történt, pontosabban nem tudta feledtetni velünk a Sassuolo elleni kupameccs. Az Atalanta nincs is messze tőlünk (mármint földrajzi távolságban), kék-fekete is, meg a legutóbbi két évben egyszer-egyszer oda is vertek nekünk, szóval valamit várnánk vasárnap délután.
Tölts rá műgyantással!
Beharangozom a Sassuolót – így telnek a hétfő estéim mostanában. Régebben nagyon más volt, régebben érzelmileg is érintett egy-egy meccs eredménye. Most már csak keserűen felröhögök, ha érkezik a menetrendszerű krach – no lám, újfent bejött a kincstári pesszimizmus. Ez így nincs jól, nagyon nincs jól, hiszen mégiscsak szurkolói blogról van szó, nehogy már akkor legyen jó, amikor a legrosszabb. Mégis, -ha teszem azt- összebarkácsoltunk volna egy győzelmet szombaton – semmivel sem lett volna tőle jobb kedvem. No de, praktikus szempontból, ha nyerünk, az semmivel sem rosszabb, mintha kikapnánk, úgyhogy nyerjünk! És akkor most itt van ez az amúgy is lesajnált Olasz Kupa nyolcaddöntője, hát érdekel ez valakit? Nem baj, nyerjünk! Hajtás után szétfugázzuk Berardiék seggét!
°18 Giornata: Torino-Milan – Így megy ez
A keddi Sassuolo elleni meccset azzal vezette fel Krasnaja, hogy nem kell izgulni meg számolgatni, középcsapat vagyunk. Ettől még fájt a vereség, de legalább nem ért váratlanul egy Diavoli-olvasót sem. Sok jóra a Torino ellen sem számíthatunk, ha csak arra nem, hogy idegenben a döntetlen se rossz.
Ne tervezgess, ne számolgass, ne ábrándozz!
Mert nincs hova, nincs miért, de főleg azért, mert így jobban jársz. Túl pozitívan jöttünk ki az elmúlt néhány hétből ahhoz, hogy ne kezdjünk el újra hinni abban, hogy most majd tényleg. Mert megvertük a Napolit, aztán pontot csentünk az Olimpicóból, ledúrtuk a Real Madridot, Cerci zsákban, a sorsolásunk is kedvező, csak két pont a harmadik hely, és a Lazio sorsolása… CSATT!!! A legót eldobod, a légvárad nem kell! Ha középcsapat vagyunk -és igen, sajnos azok vagyunk- akkor el kell fogadnunk, hogy olyan nincs, hogy hosszútávú tervezés, olyan nincs, hogy kötelező három pont. Változó körülmények közötti kisebb-nagyobb sikerrel járó evickélés, az, ami van.
Volt már, hogy örültünk egy iksznek // Roma-Milan
Ha van meccs, amitől mindenképp van jogunk tartani, akkor az a szombat esti Roma elleni idegenbeli. Rudi García olyan csapatot rakott össze, ami habkönnyen tudja azt játszani, amit tud, és relatíve ritkán akad be a sebességváltó, persze a BL az most egy sarokkal odébb van Olaszországtól. Pippo ajándékozhat valamit a közös karácsonyfánk alá, aztán meglátjuk, hogy az arcunkba robban-e valami, ha kibontjuk. Continue reading
Giornata 15°: Milan – Napoli // Rangadó!?
Nevében rangadóra készül ma este a San Siro, de mindannyian tudjuk, hogy már ez a meccs se parázslik annyira, mint a ’80as évek végén amikor nem a 6-ik hely hanem a scudetto volt a tét. Azt is tudjuk, hogy hogyha jövőre tényleg vissza akarunk térni a Bajnokok Ligájába az ilyenek meccseinket meg kell nyerjük. Ha nem nyerünk, és várhatóan az utolsó ebben a naptári évben rendezett fordulóban is kikapunk, Rómában, akkor akár 8 pont hátrányunk is lehet az áhított harmadik helyhez képest. Lassan el kell dönteni, hogy élcsapat vagy középcsapat akarunk lenni, ha utóbbi, akkor az EL se gáz.
Van-e még ajándék Preziosi mikulászsákjában
A Genoa ellen mindig speckó meccset játszunk: sosem tudni, micsoda háttéralkukat köthet Galliani Preziosival, akinek kedvességét nagyon nem kellene három ponttal meghálálni. A griffek szárnyra kaptak, micsoda meglepetés, éppen Matrival, akitől nem lenne meglepő ezúttal sem egy gól. Ha az Udinese ellen tartottunk, akkor a Genoa ellen egyenesen félhetünk. Continue reading