Sok dolog vonja el mostanában a figyelmet a fociról Olaszországban, megannyi poénnak és még több komoly pénzügyi büntetésnek, pernek, valamint eltiltásnak megágyazva ezzel. Nyilván mindenki olvasta, olvassa a folyamatosan napvilágot látó újabbnál újabb híreket a fogadási csalásokkal kapcsolatban – és tegye fel a kezét, aki úgy istenigazából meglepődött, hogy 1) gazdag hülyegyerekek baromságokat csinálnak, és 2) van egy fekete-fehér pólós spicli, aki borítja az asztalt. Én sem lepődtem meg, maximum szerencsétlen Tonhalon. Itt a piaci rés most, hogy alapozó pénzügyi, makro-, és mikroökonómiai képzést tartson végre valaki a milliomos suhancoknak!
Continue readingCímkearchívumok: juventus
Coppa Italia: Juventus – Milan / A visszatérés
Nos, itt vagyunk újra. A csapat is, mi is. Reméljük mindenki jól van, és hogy túl komoly elvonási tünetekkel sem küzdöttetek a Keszi bombák, Calhanoglutól elpattanó labdák és Calabria ellenfeleknek adott gólpasszok hiányában. Először is a legfontosabb dolog: ma este, 21:00, Coppa Italia visszavágó a Juventus ellen. A tovább után hírösszefoglaló és beharangozó következik.
Tiszta lapok, néhol sárfolttal
Talán megint abban a helyzetben vagyunk, hogy nem a pályán történtek játsszák a főszerepet: miközben az Empoli hazagyalogolhatott a három ponttal, a Milan aktuális csapatkapitánya beintett a klubnak. Continue reading
Tripletta // Juventus-Milan
Akarva-akaratlanul sem szól másról a szerda este, mint arról, hogy meglesz-e a szezonbeli harmadik győzelem a Juventus ellen – holott ha valami nem hiányzik ennek a csapatnak, az a felesleges teher. Azon túl, hogy a kupában könnyebb út vezethetne oda, ahova elvileg el szeretnénk jutni, az utóbbi hetek után inkább a higgadtságnak kellene dominálnia. Continue reading
Milan – Juventus 1-0 // Manueeeeel!
Az olasz első osztály legfiatalabb csapata egy 17 éves kapus és 18 éves középpályás vezérletével győzte le a rekordbajnokot, a jelenlegi legjobb olasz csapatot. Ha csak ennyit írhatnánk a szombati rangadóról, már az is szinte mindent elmondana a Montella kezei alatt igazi csapattá formálódott Milanról. Viszont ennél sokkal több történt a pályán, és az említetteken kívül az összes pályára lépő hazai játékos beletette a magáét ebbe az oly rég várt győzelembe.
Continue reading
Megálltunk 49-nél, mint Rocky Marciano # Milan 1-2 Juve
Na, kérem tisztelettel. Áldozzunk néhány sort a tegnapi szopodának, de azért olyan sokat ne rágódjunk rajta, igazán nem éri meg. Azt gondolom, hogy pontosan azt kaptuk, amit várhattunk, nagyon nincs itt miről beszélni. 6 fordulóval a vége előtt már nem tud meglepetést okozni a csapat, tényleg csak az az egy baj van, hogy hátra van még az a 6 forduló. Hajtás után néhány szóval elintézzűk ezt a sablonos 1-2-t. És kaptok még bónuszként egy régen látott színvonalú taktikai diagramot is, megéri kattintani!
Biztos, hogy itt? // Milan-Juventus
A helyzet az, hogy nem túl sok lelkesedést váltott ki belőlünk a Juve elleni recsegés, főleg, hogy mintha egy folyamatosan újrainduló zenét hallanánk duruzsolni a fülünkben. Kicsit kezd unalmas lenni a sztori, ráadásul néhány kósza fellángoláson kívül nem tud semmivel sem meglepni minket: de valószínűleg ismeritek is ezt az érzést, amikor az egyébként unott dolgokban is néha meglátjátok a szépet. Nem mondom, hogy könnyű lelkesedni a mai Milanért, de azért leülünk a tv/stream elé ma is. Continue reading
Konzervlecsó
Váratlanul, mondhatni derült égből villámcsapásként ért ez a derby, a vele együtt járó beharangoztatási kötelezettséggel együtt. Még a hét elején elvállaltam, mert jó fiú voltam, aztán kiment a fejemből, és most utolért. Juventus-Milan. És nem akar megmoccanni az a bizonyos. Az elmúlt két hét hullámvasútja norvégokkal, Fülöppel, Párizzsal, meg a szokásos hétköznapi húsdarálóval zárójelbe teszi ezt az ötszázforintos pezsgőlocsolást. Mert odaírhatják egy olyan kép alá, amelyen Mihajlovic, Montolivo és Abate ülnek egy asztalnál, hogy ‘top-flight classic‘, de én inkább a Dacia Sanderót reklámoznám az illető urakkal, vagy a Lehel téri nejlonzacsis csokis nápolyit, bár annak nem kell reklám, az eladja magát. És igen, nyugodtan a szememre lehet vetni, hogy ezzel a múltba révedős, mindent leszarozós, százszor elcsépelt olcsó fogással megúszom az „érdemi elemzést”. Hajtás után nincsen érdemi elemzés.
Lesajnálva egy lityi-lötyi meccsen
Amikor megláttam a kezdőt, egy picit elkámpicsorodtam, de arra a sokkra nem voltam felkészülve, hogy Muntari lesz a csk. Akkor már inkább tekerted volna a faszodra azt a kurva szalagot, kedves Pippo! Már elnézést. A meccs maga ambivalens élményt nyújtott, elsősorban azért, mert ahhoz képest, hogy milyen gyalázatosan nézett ki a kezdő, tulajdonképpen pariban voltunk a Juventusszal a mezőnyben, még akkor is, ha a végére nagyon simán kikaptunk. Hajtás után ragozzuk a szart.
Ez egy nehéz nap lesz // Juventus-Milan
Torinóban a Juventus ellen. Rég vártam ilyen érzésekkel egy Juve elleni meccset. Nem feltétlenül azért, mert tudom, hogy szükségünk lesz az erényövre, hanem azért, mert az elmúlt hetek, hónapok annyira kiábrándítóak voltak, hogy ez a meccs sokkal kevésbé hoz lázba, mint az utóbbi évek bármelyik Juventus elleni derbije, pedig most a túloldalt van Allegri, tök jól fel lehetne fűzni rá a dolgot. De mégsem fogunk róla egy árva szót sem ejteni.
Continue reading