Nem volt ez a meccs egy nagy throwback a legendás 2007-es elődöntőre, egyik csapat történelmébe sem fogja magát beírni a kiemelkedő teljesítmények közé. De az a helyzet, hogy ettől függetlenül nagyon elégedettek lehetünk (sőt még tán kissé csalódottak is az eredmény miatt), mert elmentünk az Old Traffordra egy abszolút B csapattal, és simán jobbak voltunk az ellenfélnél, ezt pedig hiába csak a gumimaci kupában történt, azért jó volt nézni és átélni, így pedig még a továbbjutás is sokkal közelebb került hozzánk.

Ez a csapat bizony nem képes meghalni! Mindenki tudta, hogy Veronában piszok nehéz dolgunk lesz, főleg egy ilyen felforgatott kerettel, ennek ellenére amit kaptunk, az egy nagyon kellemes meglepetés. Ugyan nem sziporkázó játékkal, de nagyjából végig kézben tartva a meccset, magabiztosan és stabilan játszva hoztunk le egy elképesztően fontos három pontot, folytatva a szezonra jellemző zseniális idegenbeli teljesítmények sorát. A tovább után jár a pacsi a peremembereknek és a megbízható kezdőknek is.

Hát hölgyek-urak, ez valóságos tortúra volt, nem tudom mit vétettünk, hogy végig kellett néznünk egy gyönyörű 90 perces 2012-2020 közötti múltidézést, de azt a rohadt életbe ez egészen szánalmas volt, respect mindenkinek, aki kibírta a KesziTiziig. Megérdemelten nyert volna az Udinese, valahogy sikerült egy pontot otthon tartani egy tippmixelős hiba után, viszont ennek örülni azért nehezen lehetett, nekem legalábbis nem ment.

Pajtik, remélem, a Csapat kevésbé hullott atomjaira, mint a T. Szerkesztőség — előbb megírjuk, hogy kikaptunk, pedig nyertünk, aztán meg szinte el is felejtjük, hogy mi van. Mert meccs van, bizony, a macska rúgja meg. A Zebrette érkezik a San Siróba, most mondhatnám, hogy mumus, de ez elmondható szinte a teljes ligáról az elmúlt 10 év alapján, szóval nem lenne sok értelme. A nagy kérdés pedig, hogy mire megyünk a vasárnapi kiharcolt győzelemmel, visszatalálunk-e a győzelmek ösvényére, vagy csak pont jó ütemben vergődtünk, és most visszahuppanunk. A feladvány szép. Amit még ki szeretnék emelni, hogy a másik oldalról többen is azt emelték ki, hogy ezek a milanisták bezzeg hogy csúsztak 5 méterről is, megmutatták, hogy kell küzdeni. Szóval olyan kurva nagy baj nincs, csak a fókusz változott meg. Hajtás után kezdő sípszó, jönnek a tizik és nyerünk!!! Continue reading →

Még fel sem tudtunk eszmélni a sokkoló elmúlt 1 hétből, máris itt egy újabb rangadó, mégpedig komoly téttel. Ha nem nyerünk, sőt esetleg kikapunk, akkor tényleg izzadás lehet itt a BL helyért, mert nagyon sűrűvé fog válni a mezőny az Inter mögött. Ha viszont sikerül megverni a Romát, akkor kicsit fellélegezhetünk, és talán valamennyire visszatalál a helyes útra a csapat. A Lazio szombati vereségével és a rabruhások döntetlenjével pedig különösen értékes lenne a 3 pont ma este.

Pajtik, ezt kéne most összerakni. Kemény dió. A kuzinok alaposan szétszedtek minket, nyilván mélyen vannak a srácok. De nem szabad, mert nem lehet mindig csak történelmi siker, győzelmi sorozat, halom gól meg rekorddöntögetések. Van, amikor ezek a dolgok véget érnek, és akkor szopni is kell. Erős a csapat, vissza kell jönni ebből valahogy. Ki lesz a nyerőember? Keszi három bombával? Radó egy fejessel? Rafaelló egy krémessel? Ha minden szar is, attól még Fikayo. Hajtás után továbbjutás, kummantsuk, FORZA!!! Continue reading →

Sajnos a lehető legrosszabb forgatókönyv teljesült a derbyn, egy szavunk sem lehet, mert egyértelműen kiderült melyik a jobb csapat. most. Fáj persze, mert a bajnoki álmoknak ezzel – a mindössze 4 pontos hátrány ellenére – gyakorlatilag vége, de a szezon előtt kitűzött cél még mindig reális, és bőven elérhető, sőt elérendő. Csalódott összegzés a tovább után.

Vagy inkább az utóbbi 5 évé? Esetleg annál is több? Akárhogy is legyen, ez a derby most elképesztően komoly téttel bír, kár is lenne tagadni. Ha közvetlenül nem is dönt a bajnoki címről, azért könnyű azt elképzelni, hogy aki nyeri ezt a meccset, az fogja végül behúzni a scudettot is. A tovább után kombinált összefoglaló és beharangozó a csütörtöki EL meccsről és a vasárnap délutáni (!) Madonnináról.

Este 7-kor nekikezdünk a EL legjobb 32 közötti küzdelmeinek is, egyrészt nem jön jó időpontban ez a meccs a derby előtt, másrészt az ellenfél sem a legkönyebb, hiszen Belgrádba kell látogatnia a csapatnak. Legalább szurkolók nem lesznek, így jó lenne már most eldönteni a párharcot egy szűk (vagy akár meglepően sima) győzelemmel. Pioli tartalékosabb kezdőt rak fel a hétvégi meccs tudatában, ki kell így is szurkolni, gyertek kommentelni!

Pajtások, 22 forduló után 50 punti felett menőzhetünk — hihetetlen magasságok. Utoljára 2004-ben volt ilyen, akkor meg is lett az a bizonyos 22. is, nem is volt kis meccs, épp csak az a 0-2-ről megfordítós Madonnina, ha még emlékszik valaki. Álljon itt az a kezdő: Dida — Cafú, Kaladze, Nesta, Costacurta — Gattuso, Pirlo, Seedorf — Rui Costa, Kaká — Sevcsenko. A gólszerzőink Tomasson, Ricky és See mester voltak. Azóta sem teljesített ilyen kiválóan csapatunk az A ligában. Nem árt néha megállni, és rácsodálkozni, basszus, mekkorát fordult velünk a világ, mióta visszajöttünk a csúnya korona kényszerszünetből. És akkor most megyünk Speziálba, a ligúriai Kis Sasokat megröptetni. Hajtás után zúzás. 

Continue reading →